2020-ban csökken az ingatlanpiaci aktivitás Közép-Európában

A felmérésben a régió ingatlanpiaci szereplőinek véleményét vizsgálták két idősíkban, a 2020. januári, vagyis a COVID-19 járvány európai berobbanása előtti hangulatot hasonlították össze a három hónappal későbbi véleménnyel, amikor a járvány okozta hatás a legerőteljesebb volt.

A Deloitte rámutat arra, hogy

az idén január és április között radikálisan változott a szektor szereplőinek vélekedése.

Mivel Közép-Európa gazdasági mutatói 2020 elején pozitív kilátásokat vetítettek előre, akkor még a szektor szereplőinek 82 százaléka arra számított, hogy a gazdasági helyzet stabil marad, vagy javul. Néhány héttel később azonban élesen megváltozott a kép, a válaszadók 88 százaléka számított arra, hogy az ingatlanpiacon az elkövetkező hónapokban csökken az aktivitás, és a gazdaságról 93 százalékuk fogalmazott meg pesszimista véleményt.

A válaszolók 82 százaléka 2020 januárjában még úgy vélte, hogy a banki finanszírozás elérhetősége javul, vagy változatlan marad, áprilisban 25 százaléka gondolta így.

Januárban a válaszadók 27 százaléka várta azt, hogy 2020-ban növekedni fog a tranzakciók mérete, míg áprilisban egyetlen válaszadó sem vélekedett már így.

Áprilisban a Deloitte azt kérte a válaszadóktól, hogy vizsgálják meg a COVID-19 járvány stratégiájukra és a regionális gazdaságukra gyakorolt hatásait. Az ingatlanfejlesztők túlnyomó többsége, 81 százalék nyilatkozta azt, hogy a világjárvány közvetlen következményeként változott meg a 2020-ra előirányzott stratégiai tervük.

A közlemény szerint

a válaszadók 60 százaléka véli úgy, hogy a jelenlegi helyzetnek csak rövid távú gazdasági hatása lesz.

Ebben a tekintetben a befektetők és finanszírozók a legpesszimistábbak, 35 százalékuk számít olyan hosszútávú hatásokra, amelyek globális gazdasági válsághoz vezetnek. Az ingatlanfejlesztők ennél optimistábbak, mindössze 25 százalékuk vár ilyen hosszútávú hatást.

A válaszadók 53 százaléka áprilisban arra számított, hogy a következő három évben nő a piaci kínálat, januárban 35 százalék, míg a tavalyi felmérésben 36 százalék gondolta így.

A januári felmérésben az ingatlanfejlesztők a legnagyobb kihívásnak a földterület vásárlást tekintették, ezen túl az építési költségeket és a munkaerő költségek növekedését is jelentős problémának tekintették. A járvány hatására ez megváltozott, már a finanszírozás biztosítását, az ügyfélszerzést és a hozamok stabilizálását tekintették a legnagyobb kihívásnak.