Bővült és rekordot döntött a villamosenergia-fogyasztás 2019-ben

A téli rekordok 2015 óta dinamikusan emelkednek, a mögöttünk álló év legmagasabb rendszerterhelését, 7105 megawattot (MW) december 5-én mérték – áll a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal friss összefoglalójában. Mint írták, a nyári csúcsérték a lakossági naperőművi beépítés terjedése miatt sok éven át stagnált, de 2019-ben a háztáji energiatermelés már nem volt képes lépést tartani a fogyasztói igények növekedésével.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy a hazai ellátást döntően befolyásolta a nyugat-európai, elsősorban a német piac, de sokat nyomott a latban a balkáni országok villamosenergia-keresletének és -kínálatának alakulása.

A két legfontosabb fejlemény a megújulók terjedése, valamint a szén mint tüzelőanyag földgázra váltásának térnyerése volt.

Mivel a szén-dioxid kibocsátásának tonnánkénti ára 25 euró körül mozgott, illetve a szén- és a földgázárak csökkentek, így romlott a szén- és lignit-, de javult a gáztüzelésű erőművek versenyképessége. E folyamatok a hazai termelés szerkezetének átalakulásában is tükröződtek. Miközben a paksi atomerőmű magas rendelkezésre állással működött, nőtt a megújulók szerepe. A napelemes kapacitás 2019. december végére 958 MW-ra emelkedett, a háztáji kiserőműveké a harmadik negyedévre elérte a 400 MW-ot. A hazai szén gázzal való részbeni kiváltása következtében a lignittüzelésű termelés 16 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző évben, míg a kedvező gázárak miatt a gáztüzelésű termelés 23 százalékkal emelkedett.

A hazai villamosenergia-árak alakulását alapvetően befolyásolja, hogy az olcsóbb, északi piacokról mennyi import érkezik az országba, és ebből mennyit kell továbbszállítani a balkáni országok felé.

Az importlehetőségekben változást hozhat az, hogy Ukrajna villamosenergia-piacát tavaly megnyitották, így a korábban stabilan importőr szomszédunk várhatóan egyre nagyobb mértékben exportál a jövőben. A balkáni országokat szinte egész évben alacsony vízhozam jellemezte, emiatt jelentősen nőtt a Magyarországról déli irányba szállított export. Eközben Románia nettó villamosenergia-importőrként zárta az évet, ilyesmi az elmúlt esztendőkben nem volt jellemző.

Csaknem a duplájára nőtt a német és a magyar villamosenergia-piaci árak közti különbözet úgy, hogy közben az átlagos árszint itthon némileg csökkent 2018-hoz képest (50,4 euróra megawattóránként). Az árkülönbözet várhatóan tartósan fennmarad. A hazai és német nagykereskedelmi árak akkor közelíthetnek egymáshoz, ha egyrészt tovább nőnek Magyarországon a megújulókapacitások, márpedig ezzel lehet számolni. A másik tényező Szlovákia határkeresztező kapacitásainak 2021-re tervezett bővítése, illetve az ipari gázfelhasználásra eső terhek csökkentése.