Egyetlen hiba miatt el lehet bukni a kifizetett foglalót

„Azt tapasztalom, hogy amióta használt lakásra is fel lehet venni csokot, az ingatlanközvetítők folyamatosan az ingatlant megtekintő vevőnek azt magyarázzák, hogy még hányan akarják megvenni ezt az ingatlant és az lesz a nyerő, aki előbb adja oda a foglalót” – mondta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke az InfoRádió Paragrafus című műsorában.

Arról azonban már hallgatnak az ingatlanközvetítők, hogy a nyomásgyakorlással az a céljuk, hogy a vevő biztosan megvásárolja a kinézett és általuk forgalmazott ingatlant, és így ők is megkapják a jutalékukat, méghozzá minél előbb.

Tóth Ádám arra hívta fel a figyelmet, hogy minden ingatlannak van egy önálló helyrajzi száma és ezen helyrajzi szám alapján a földhivatalban nyilvántartják az ingatlan legfontosabb adatait. Így azt, hogy mi az ingatlannak a minősítése, kik a tulajdonosai, illetve a rá vonatkozó terheket. Ezek a terhek sokfélék lehetnek, lehet jelzálogjog, de lehet haszonélvezet, használati jog, szolgalmak, és így tovább – írja a műsor alapján az Origo.

Addig, amíg nem láttam egy ingatlannak a tulajdoni lapját, egyszerűen felelőtlenség egy fillért is kifizetni erre az ingatlanra

- mondta a kamara elnöke. Ugyanis a foglalóról szóló megállapodáshoz elegendő egy szimpla magánokirat, amelyben az eladó elismeri, hogy átvette a foglaló összegét, a vevő pedig kijelenti, hogy átadta a foglaló összegét az adott helyrajzi számú ingatlanra.

„Ekkor még nem láttuk azt, hogy van-e rajta esetleg haszonélvezeti jog, van-e rajta valamilyen teher, egy végrehajtási jog, van-e valami, ami akadályozza a mi tulajdonszerzésünket. És lehet, hogy sokkal nehezebb lesz megszerezni azt az ingatlant, vagy talán nem is tudjuk megszerezni azt az ingatlant, mert esetleg az eladó nem is tulajdonos” – mondta Tóth Ádám, majd hozzátette: ne bízzunk az ingatlanközvetítőkben, ők azért nem mindig nézik meg, sőt mondhatnám úgy is, hogy többnyire nem nézik meg, hogy ki a tulajdoni lap szerinti tulajdonosa az általuk közvetített ingatlannak.

A vevőjelöltnek ilyenkor nincs lehetősége visszakérni a foglalót, ami tipikusan a vételár 10 százaléka, így milliós nagyságrendű összegről beszélünk. Ugyanis ilyenkor a vevő tulajdonképpen eláll a szerződéstől, és az, hogy nem volt kellően gondos, amikor kifizette a foglalót, az ő érdekkörében bekövetkezett hiba.

Van azonban egy kivétel. Ha az eladó, aki átveszi a foglaló összegét, leírja azt, hogy ez egy per-, teher- és igénymentes ingatlan, amiben neki kizárólagos rendelkezési joga van, és később bebizonyosodik, hogy olyan állításokat tett, amiket a valóság cáfol, akkor a foglaló összege visszajár. Hiszen a vevőjelölt azzal a feltételezéssel adta át a foglalót, hogy nincsenek rajta széljegyek és nincs harmadik személynek semmilyen joga az ingatlannal kapcsolatban.„