Sokba kerülhet a vakriasztás

Nyíregyháza - Hamis bombariadókról szinte hetente hallunk, de a mentők és tűzoltók is gyakran kapnak téves riasztást, vagy ami még rosszabb, szándékosan megtévesztő jelzést. Téves riasztásról akkor beszélünk, ha valaki bejelentést tesz egy általa valóságosnak vélt káreseményről, vagy balesetről, később viszont kiderül, hogy semmi sem történt, csak valami megtévesztette a bejelentőt.

Előfordul, hogy valaki autóból vagy buszból lát valamit, amit balesetnek vél és értesíti a mentőket, de az is gyakori, hogy a távolból érzékelt füstöt tűznek vélik a segíteni akaró bejelentők és értesítik a tűzoltókat. Ha a hamis bejelentés alapján a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv úgy vonul ki a helyszínre, hogy azt semmi sem indokolja, az szándékosan megtévesztő jelzésnek számít, ami szabálysértés.

A különböző szerveknél egy olyan program segítségével, ami ki tudja számolni egy kivonulás költségét, forintosítani is tudják a téves vagy megtévesztő riasztásból adódó károkat. – A szabálysértési törvény szeptember 1-jétől megváltozik. A módosítás hatályba lépése után az is szabálysértésnek minősül majd, ha valaki indokolatlanul hívja valamelyik segélyhívó számot. Mindkét szabálysértés pénzbírsággal sújtható, amelynek összege ötezertől akár százötvenezer forintig is terjedhet, sőt, a valótlan bejelentést a bíróság elzárással is büntetheti – mondta lapunknak Tóth Gabriella tűzoltó főhadnagy, katasztrófavédelmi szóvivő.

Szűrik a hívásokat

Akár mentőkről vagy tűzoltókról van szó, mindenhol nagy szakmai tapasztalattal rendelkeznek a diszpécserek. A bejelentőnek kérdéseket tesznek fel, és ha a válaszokban feltűnő ellentmondást észlelnek, azt téves jelzésnek veszik. A bejelentővel történő beszélgetést a telefonos rendszer rögzíti, mely a hívó fél számát akkor is kijelzi, ha az titkosított, így a telefonbeszélgetések kielemezhetők, amiből a későbbiek során a tanulságok levonhatók. A segélyhívót nem egyszer olyanok is tárcsázzák, akik csak viccelődni vagy ismerkedni akarnak. Gyakran gyerekek hívogatják tréfából valamelyik segélyhívót, de az is előfordul, hogy olyan idős emberek keresik meg a diszpécsereket, akik magányosak, unatkoznak és egy tartalmas beszélgetésre vágynak.

Taxi helyett mentő

Egyre gyakrabban fordulnak elő olyan esetek is, amikor a lakosok áltünetekre hivatkozva hívják házhoz a mentőautót, így maguknak pénzt és időt spórolnak, és nem mellékesen a mentőst kijátszva könnyebben eljuthatnak egyik pontból a másikba.

– Sajnos volt már arra példa, hogy a mentők feleslegesen érkeztek ki egy helyszínre egy telefonhívást követően. Előfordult, hogy a telefonáló erős mellkasi fájdalomra panaszkodott, így a többi esethez hasonlóan a mentőszolgálat munkatársai házhoz mentek és megvizsgálták a beteget, viszont miután a kollégák a kórháznak átadták a pácienst, az rövid időn belül eltűnt a vizsgálóból – mesélte lapunknak dr. Pápai György, a Mentőszolgálat Észak-alföldi regionális orvos-igazgatója.

– Az ilyen és ehhez hasonló esetekben nem gondolhatunk mást, mint hogy vannak, akik egész egyszerűen fuvarozó cégnek tekintetik a mentőszolgálatot. Ilyenkor az álbetegek okosan csak olyan panaszokat említenek, amelyek kezeléséhez nincs szükség komolyabb beavatkozásra, gyógyszeres kezelésre, vagy infúzióra, így mihamarabb távozhatnak. A legnagyobb baj az, hogy az ilyen hamis hívásokat sem megelőzni, sem kiszűrni nem lehet, hiszen sose tudhatjuk, hogy mikor van dolgunk komoly esettel és mikor szélhámosokkal.

- Toronicza Péter, Sipeki Attila -