A hátrány nem hangsúlyos már

Debrecen - A vasúton túli részt is elkezdték megtisztítani, a földek ott is művelhetővé váltak, javult a közbiztonság-fogalmazott Hajdúhadház polgármestere, Csáfordi Dénes.

A város egyre rendezettebb képet mutat, viszont sok a hátrányos helyzetű ember. Hogyan érinti ez a város költségvetését?

Csáfordi Dénes. Amikor átvettük a városvezetést, egy gödörből kellett kijönni, másrészt komoly lehetőségekkel szembesültünk, amelyekben tudatában voltunk addig is. Hajdúhadház egy olyan kiaknázatlan terep, amint bármelyik szegmensében elkezdünk tevékenykedni, komoly eredményeket lehet felmutatni. Sok a tennivaló, de sok a lehetőség is, hiszen attól függetlenül, hogy gazdasági válságról és forráshiányról beszélünk, meg tudtuk azt tenni, hogy pályázati lehetőségek nélkül, önerőből fogtunk beruházásokba, például játszóteret építettünk, végrehajtottunk egy kisebb főtér-rekonstrukciót. Egy 13 ezer fős település költségvetésében rejlenek lehetőségek attól függetlenül is, hogy szociális területen nagyon komoly kiadások és feladatok vannak.

A munkanélküliség problémájával hogyan birkózik a település?

Csáfordi Dénes. Hajdúhadház valóban hátrányos helyzetű. Az aktív korúak munkanélkülisége 20-30 százalék között van, a munkanélküliek 40 százaléka tartósan az, bő 70 százalékuk pedig szakképzetlen. Nehéz kiindulási alap, éppen ezért sem adjuk ki az iskolát a kezünkből, megpróbáljuk a város minden egyes területét komplexen fejleszteni, hogy összhangban legyen, és arra törekszünk, az egyes intézmények ne egymástól függetlenül működjenek. Például a családsegítő központ a jegyzői gyámhatósággal, az iskolákkal, a rendőrség munkájával közösen, ne csak „ügyiratgyártás” történjen. Az élet minden területén ezzel szembesültünk, hogy a hatékonysággal problémák voltak. A közbiztonság terén is azért tudtunk előrelépni, mert egy nagyon komoly együttműködés jött létre a rendőrség, a polgárőrség és az önkormányzat között. Most, amikor az oktatást próbáljuk átszervezni, arra figyelünk, hogy a szegregációval sújtott általános iskolai rendszerünk legyen átgondolva, arra egy olyan szakképzési rendszer épüljön, amely a piac igényeivel összehangban van. Például most számítógépkezelőket képzünk a szakiskolában. Ebben a világban, amikor minden számítástechnikai eszköz Távol-Keleten készül, a rendszer pedig cserére, nem javításra van állítva, ezt a képzést ki kell futtatnunk. Olyan irányba kell lépni, ami adottságainkhoz elképzelhető: a mezőgazdaság hagyományaiból és jeleniből kell elindulni, illetve a turisztika is lehetőség.

A hátrányos helyzet mennyire vésődött be a köztudatba?

Csáfordi Dénes. A hátrányos helyzet mint valami önbeteljesítő jóslat következett be Hadházon. Húsz éven keresztül azt hangoztatta a városvezetés, hogy mennyi hátrányos helyzetű él ott, és előbb-utóbb ez kialakult. Azok az emberek, akik ezt nem érezték sajátjuknak, azok elköltöztek, elmenekültek. Én nem érzem túlzottan hangsúlyosnak ezt a rossz helyzetet. Például korábban is tudtuk, hogy nem kimagasló minőségűek a földjeink, mégis volt zöldség- és gyümölcstermesztés. Manapság a gépesített számtóföldi művelés került előtérbe, aminek kézimunkaerő-igénye nulla. De megértem a gazdálkodókat is, mert míg nem látjuk az értékesítési lehetőségeket, addig nem lehet gyümölcsöst telepíteni. Azon dolgozunk, hogy újra művelésbe vonjuk a parlagon hagyott földeket, másrészt kormányzati segítség és szemléletváltás szükséges a helyzet kibillentéséhez.

A kormányzat részéről érzékelik a segítséget?

Csáfordi Dénes. Amennyiben komoly elképzeléseket vetnek papírra a települések komoly számításokkal, akkor ezekre van fogadókészség. A legelőnk kapcsán is megkerestük a szakminisztériumot -Tasó László képviselő segítségével-, és elindult egy folyamat, tárgyalunk arról, hogy visszakapjuk a Honvédségtől. Több tízmillió forint, ha csak a földalapú támogatást nézzük, amiből az önkormányzat komoly, eredményes munkát tudna végezni a területen.

A mezőgazdaság szintjén hova lehet eljuttatni a várost?

Csáfordi Dénes. Vállalkozó önkormányzatot ígértünk, itt az emberek hite elveszett, most a piac törvényei alapján nem fog elindulni a gazdasági élet; az önkormányzat kell, hogy legyen a zászlóshajó, ami után csatlakoznak a többiek. Amikor a határban ott van 100 hektár műveletlen kert, nem fog magától elindulni az élet. Magam is vásároltam szőlő- és gyümölcstelepítre alkalmas területet a ketrségben, és többen követték a példámat. Bízom benne, hogy hamarosan a kézimunka-igényű növényeket is elkezdik termeszteni, hiszen valamikor a város így működött.