Adventi ének Debrecenben

Debrecen - Vasárnap délután zsúfolásig megtelt a sétatér az adventi első gyertyagyújtásra kíváncsi emberekkel, köztük nagyon sok gyerekkel. Többen égő gyertyával a kezükben érkeztek, a tömeg egy részét pedig a Debreceni Népi Együttes és a Kuckó Művésztanya korabeli viseletbe öltözött tagjai vezették a városházától a Kossuth térre.

A mostani különleges a karácsonyvárosok sorában, hiszen a naptár úgy hozta, hogy már novemberben meg kell gyújtani az adventi koszorú első gyertyáját - mondta Kósa Lajos polgármester köszöntő beszédében. Ez a hosszabb idő talán nem is véletlen – tette hozzá –, így belegondolhatunk az Úr születésébe, abba, hogy bármilyen nehéz is az ország, a város, a családok élete, aki a szeretetben hisz, az nem veszthet csatát. A polgármester emlékeztetett arra, hogy az első, 13 éve tartott gyertyagyújtás óta nőtt a baptistákkal, a görög katolikusokkal és az evangélikusokkal a körük, amit örömmel üdvözölt az ökomenikus eseményen.

Valami nagy nagy tűz

Bosák Nándor római katolikus püspök József Attila versét idézte, melyben a költő valami nagy, nagy tűz rakásáról elmélkedett. Emlékeztetett arra, hogy 1920-a évek elején is valószínűleg hasonló gazdasági problémák terhelték az országot, mint most, ezért érezhette rosszul magát József Attila. Arra a nagy, nagy tűzre most is szükség van, amit fel lehet úgy is fogni, hogy a gyertyagyújtásra érkezőket, az advent szellemét átélőket is ez vezette a főtérre. Derencsényi István a reformátusegyház jegyzője arról beszélt, hogy advent a várakozás az Úr érkezésére, ahogy az egész földi lét is várakozás. Ám nem közömbös, milyen élethelyzetben talál bennünket. Nem mindegy, hogy kiegyensúlyozott vagy súlyos megélhetési gondok közepette telik, de ettől mégis az esztendő legkedvesebb időszaka az advent - tette hozzá.

A beszédek elhangzása után előbb a gyertyát gyújtották meg, majd kigyulladt Piac utcai díszkivilágítás is