Egy órával többet aludhatunk

Nyíregyháza - Vasárnap hajnali háromkor egy órával visszaállítjuk az óráinkat, megkezdődik a téli időszámítás.

Magyarország 1980 óta közel 4000 gigawatt­óra villamosenergiát takarított meg az óraátállítással, pontosabban a nyári időszámítás hatásaként – derül ki a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) évtizedek óta gyűjtött adataiból. Az október végéig tartó nyári időszámítás egyik legnagyobb előnye az évi mintegy 120 gigawattóra fel nem használt energia, ami egy nagyobb város, azaz mintegy 30–40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.

Hamarabb sötétedik

Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapszik, hogy a lakosság szokásos ébrenléti időszaka – reggel 7 és este 10 óra között – jobban egybeessen a természetes nappali világosság idejével. A tavaszi óraállításkor jelentősen csökken a hazai villamosenergia-rendszer esti terhelése, hiszen később sötétedik, ezáltal később kapcsoljuk fel a világítást.

Az órák visszaállítását követően (ez az idén október 26-án, vasárnap esedékes) ugyan hamarabb sötétedik, de ez – összevetve azzal az időponttal, amikor jellemzően hazaérkezünk – nem okoz többletfogyasztást.

Az ország nyári időszak alatti villamosenergia-megtakarítását az óraátállítást megelőző és követő napi fogyasztási görbék alapján becslik a szakemberek. Ez naponta 1,5–3 százalékos, vagyis 2–4000 megawattórával alacsonyabb fogyasztást eredményez. A fogyasztás, és ezáltal a megtakarítás több tényezőtől is függ, többek között az időjárástól és az ünnepnapok alakulásától.

Négy-tizennégy nap az átállás

Az őszi átállás főleg az időseket, a csecsemőket, a gyerekeket és a betegeket viseli meg, az ő szervezetük nehezebben alkalmazkodik az óraátállításhoz. Sokan korábban kelnek reggel, és hamarabb fáradnak.

Különösen megterhelő az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek. Amíg a belső és külső óra nem kerül összhangba, a következő tünetek léphetnek fel: alvászavarok, fáradtság, depresszív hangulat, a szívfrekvencia ingadozása, a koncentrálóképesség csökkenése, ingerültség, étvágytalanság, emésztési problémák. Egyénenként eltérő, de általában 4–14 napra van szüksége a szervezetnek, hogy megszokja a változást – írja a webbeteg.hu.

Délutántól a lakásban

– Szerintem miként a felnőtteknél, a gyerekeknél is az a legnagyobb probléma, hogy az óraállítással még inkább megrövidülnek a nappalok. Reggel még sötétben készülődnek a bölcsődébe, az oviba és persze a suliba, délután pedig már szintén sötétben indulhatnak haza. Ez egy felnőttre is nyomasztóan hat, gyakorlatból mondhatom, hogy a kisfiamnál is így van.  A délutáni program leszűkül, kevesebb időt lehet a játszótéren vagy a szabadban, a friss levegőn tölteni. Így aztán a lakásban kell olyan elfoglaltságokat találni, amely gyereknek és szülőnek egyaránt hasznos időtöltés – vélekedett M. László nyíregyházi olvasónk.

KM