Devizahitelesek határidőnaplója

Nyíregyháza - Független pénzügyi tanácsadót kértünk arra, hogy segítsen érintett olvasóinknak: mi most a teendő. Áder János köztársasági elnök aláírta az elszámoltatási törvényt, így a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseiket.

Dr. Fazekas Sándor független pénzügyi szakértőt arra kértük, adjon olvasóinknak tanácsot: mit kell most tenniük. – A devizahitelezés a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája, mind szociális, mind pénzügyi stabilitás szempontjából, a probléma kezelése sürgető feladattá vált. A Kúria jogegységi határozata kimondta, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztóknak kell viselni, tisztességtelennek minősítette viszont azt, hogy a devizakölcsönök folyósításának és törlesztésének elszámolása során a pénzügyi intézmények eltérő árfolyamot alkalmaztak.

Dr. Fazekas Sándor: Meg kell várnunk az elszámolást és ellenőrizni.

Fogyasztói szempontból lényeges, hogy a pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítását a Kúria tisztességtelennek minősítette. Felgyorsult a jogalkotás, ami két törvény megalkotását eredményezte. Az első kimondta, hogy a tisztességtelen szerződési feltételek miatt keletkezett túlfizetéseket vissza kell fizetni, a második az elszámolás szabályait, határidejét rögzíti.

A törvény hatálya a pénzügyi intézmények által 2004. május 1. és 2014. július 26. között megkötött fogyasztói kölcsönszerződésekre terjed ki, vagyis mind a forint-, mind a devizaalapú, mind a devizában nyújtott, de forintban törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződésekre és pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik – mondja dr. Fazekas Sándor, és folytatja: kivételt képeznek a hitelkártyához, vagy fizetési számlához kapcsolódó, illetve az állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú forint hitelek.

Mi a helyzet a megszűnt kölcsönszerződésekkel? A 2009. július 26. után megszűnt szerződésekre is vonatkozik az elszámolási kötelezettség. Ha a szerződés ez előtt szűnt meg, de a pénzügyi intézmény a tartozást átadta egy követeléskezelőnek, ezekkel is el kell számolni, s az elszámolásért a bank és a követeléskezelő egyetemlegesen felel. A fogyasztói túlfizetéseket egyidejűleg, s együttesen kell elszámolni, úgy, mintha a túlfizetés időpontjában előtörlesztésként teljesítették volna. Az elszámolás szabályait MNB-rendelet fogja rögzíteni.

Panasszal élhetünk

Élő hiteleknél a túlfizetés összegével a tőketartozást fogják csökkenteni a Ptk. szabálya szerint (először a költségekre, majd a kamatokra, végül a tőkére). Megszűnt szerződéseknél, ahol a tartozást kiegyenlítették, a pénzügyi intézmények a túlfizetést kifizetik. Figyelni kell arra, hogy a lakcímváltozást a fogyasztóknak kötelességük bejelenteni, illetve ha bankszámlára kérik a kifizetést, a bankszámla számát is közölni kell.

A követeléskezelőktől is a fogyasztók kérik meg az elszámolást, amit 30 napon belül kapnak meg. A pénzügyi intézmények a kedvezmény összegét levonhatják a túlfizetésből, pl. az árfolyamrögzítést igénybe vevők esetében.

Mi tehát a teendőnk? Meg kell várni az elszámolások megküldését, azt ellenőrizni, s ha hibát észlelünk, a kézbesítéstől számított 30 napon belül panasszal élhetünk a pénzügyi intézmény felé. Ha a panaszt elutasítják, de a fogyasztó továbbra is fenntartja, a panasz elutasításának kézbesítésétől számított 30 napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kell kezdeményezni. A pénzügyi intézmény az elszámolások kiküldésének tényét felteszi a honlapjára. Ha valaki nem kapja meg az elszámolást, de meg kellene kapnia, panasszal élhet a pénzügyi intézménynél a honlapos megjelenítést követő 60 napon belül.

Végtörlesztéssel sem igazán könnyű

A végtörlesztés lehetőségével 4 millió forint maradt a zsebemben – persze csak képletesen, hiszen a 8 millió forintos devizahitelem négy év (a végén már havi 75 ezer forintos) törlesztése után 14 millió forintot követelt a bank – emlékszik a keserű szembesülésre egyik hozzászólónk. A rögzített árfolyamon elszámolt végtörlesztéssel „csak” 10 millió forintot kellett visszafizetnie a banknak, de nagy terheket vállalt azért, hogy megszabadulhasson a devizaalapú hiteltől. Az új, immár forintalapú hitelnek a magasabb kamat miatt megugrott a törlesztő részlete, amelynek a nagyobb hányadát főleg a kamat emészti fel az első időszakban, a tőkerész alig csökken. Ezt is a devizaválság veszteségeként éli meg, még ha már nem is az a hátborzongató svájci frank ketyeg a számláján…

KM