Vállveregetésnél többet várnak

Kétféle település van: az egyik nem akart, a másik pedig nem tudott eladósodni. Hajdú-Bihar -Miközben az adósság-konszolidációs program keretében a települések adósságának a 40-100 százalékát átveszi, vagy már át is vette az állam, megyénkben minden negyedik település kimaradt a jóból. Nekik ugyanis nem volt olyan adósságuk, amit átvehetett volna az állam. Érintett polgármesterekkel beszélgetve kiderült, hogy bírják a kormányzat ígéretét, miszerint: a tavasz folyamán a kabinet kidolgoz egy olyan programot, ami (például egyes jövőbeni pályázatoknál) valamiféle pozitív diszkriminációban részesíti a hosszú éveken át felelősen gazdálkodó, éppen ezért el nem adósodott falvakat, városokat.

A helyzet persze ennél árnyaltabb, hiszen egy-egy település nem feltétlenül a felelőtlen gazdálkodása révén került bele az adósságcsapdába. Miként az adósság-mentesség se feltétlenül erény, ha ennek az volt az ára, hogy hosszú időn át nem fejlődött az adott település. Van, ahol kimondottan büntetésként élik meg az adósság-konszolidációt, míg másutt nem neheztelnek érte; valamiféle ellentételezés azonban szerintük is jól jönne.

- Abban bízunk, hogy a jövőben a pályázatoknál az állami szervek szemében előny lesz az, ha egy település hosszú éveken keresztül felelősen gazdálkodott - mondta el a Naplónak Módos Imre, Bihartorda polgármestere. Szavaiból kiderül, hogy annak idején ezt meg is ígérték nekik. Ezért ő arra számít, hogy ha például megújuló energiaforrásra pályázik majd a falu, akkor az állam vagy az önrészbe segít be, vagy pluszpontokat ad nekik, esetleg úgy írja ki a pályázatot, hogy azon csak az adóssággal nem rendelkező települések indulhassanak.

Spórolni kell

Bihartordán az általános iskolában például úgy alakították át a fűtési rendszert, hogy a havi 1,2 millió forintos fűtési költség 300-400 ezer forintra csökkent. A polgármester azt szeretné, ha a lakosság közvetlenül is élvezhetné egy-egy ilyen energetikai beruházás áldásos hatását. 

A kabaiak egyfajta büntetésként élik meg azt, hogy miközben az állam nyakig eladósott falvakat-városokat kiment az adósságcsapdából, nekik (akik felelősen gazdálkodnak) senki nem segít. Bár Szegi Emma polgármester is hallott már arról az ígérvényről, hogy az állam majd valamiféle pozitív megkülönböztetésben részesíti a „jó gazda módjára” gazdálkodó településeit, de konkrétumokat még nem tud a programról. - Évek óta feszesen gazdálkodik a város, de arra azért ügyeltünk, hogy minden évben 50-60 millió forint beruházási céltartalékot képezzünk. Ennek köszönhető, hogy komoly infrastruktúrális és más jellegű beruházások valósulhattak meg az elmúlt hét évben Kabán - tette hozzá.

Dr. Fülep László konyári polgármester érdeklődésünkre világossá tette: Nem várnak se jutalmat, se büntetést azért, hogy a falunak nem volt adóssága, amit az állam konszolidálhatott volna. „Mindig tudtuk, hogy mennyi ellátmány van a kamrában, és azt próbáltuk meg beosztani.”

Nem irigykednek

Furtán eddig senkinek nem jutott eszébe a polgármester szemére vetni azt, hogy miért nem adósodott el jobban a falu. - Nem irigyeljük másoktól a segítséget, arra azonban büszkék vagyunk, hogy mi nem szorultunk rá. Mindig szűkösen voltunk, de azért fejlődik a falu. Megépült a szennyvízberuházás, költöttünk a csapadékvíz-elvezetésre, a belterületi útjainkra, a külterületi csatornákra, miközben Furtán az összes középület új ruhát kapott - mondta Krucsó Antal, a falu polgármestere.