Lemaradoznak a pénzükről

Debrecen - Általános tapasztalat, hogy a rászorulók nem használják ki teljesen a különböző támogatásokat. - A magyar szociális ellátórendszer szerteágazósága és gyakori változásai miatt még a rászorulók többsége sincs tisztában a saját lehetőségeivel – figyelmeztet a szakember. Andorka Emil, a debreceni önkormányzat gyermekvédelmi intézményének családsegítője azt mondja, általános tapasztalat, hogy sokan azért maradnak le különböző támogatásokról, mert egyszerűen nem tudnak róla.

– Még az sem köztudott, legalábbis a mindennapi gyakorlat alapján, hogy aki igazolni tudja a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központtal való egy éves kapcsolatát, s megfelel bizonyos kritériumoknak, jogosult a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi 22 ezer 800 forintos összegére. Tapasztaljuk, hogy sokak úgy vélik, a központ úgysem tud munkát ajánlani, így el sem mennek. Nincsenek tisztában azzal, hogy akár a megjelenéssel is jogosulttá válhatnak a segélyre – említette.

Folyamatosan szembesülnek továbbá az egészségügyi hozzájárulást övező ismeretbeli hiányossággal. – Ha valakinek nincs munkája, úgy értelemszerűen munkáltatója sincs, aki fizetné utána az egészségügyi hozzájárulás összegét, így ezt magának kell megtennie. Azok közül, akik ezt elmulasztják, sokan akkor fordulnak hozzánk, amikor 100-150 ezer forintos csekket kapnak az ügyben az Apehtől. Holott, bizonyos egy főre eső jövedelemhatár alatt az állam kifizetné helyettük ezt a pénzt, már ha kérvényeznék – hangsúlyozta.

Jót tenni jó

A rendszer annyira összetett – magyarázta Andorka Emil, akit januárban kísértünk el egy adományosztás apropójából –, hogy még az abban dolgozókat is próbára teszi. Ha egy-egy normatív alapú támogatási lehetőségről van is információja az érintetteknek, alacsony iskolázottságuk, elesettségük következtében nem tudják azt értelmezni. – Nyolcvan százalék, hogy valamit ki tudunk hozni az adott ügyfélnél – jegyezte meg a családsegítő.

Segíteni adományok révén is tudnak. – Évente kétszer kapunk adományokat, lisztet, cukrot, kekszet, egyebeket, az unió élelmiszerbankjától. Ezen felül fontos feladatunk a helyiek, a civil szervezetek, valamint az egyházak által felajánlott javak összegyűjtése. Felmérjük, kinek mire van igénye és igyekszünk ehhez igazodni. Az emberek egymásnak adják tovább, hogy érdemes szólniuk nekünk, így szerencsére egyre több ruha, hűtő, mosógép jön össze, amelyeknek a szegény családoknál nagy szükségét látják – mutatott rá Andorka Emil, aláhúzva Böjte Csaba igazságát, aki azt mondta egyszer: tégy valami jót, és meglepődsz, mennyien melléd állnak.

A debreceni családsegítők több helyen tartanak fenn irodát, mindenkinek érdemes megkeresnie, hogy pontosan kihez tartozik (lásd alább).

Ha legalább vászonra telne

A ruhaneműk és élelmiszerek mellett videó és filmkazetták is kerültek azokhoz a nehezebb helyzetben lévő családokhoz, akiket január közepén kerestek fel Andorka Emilék. A képen látható Hajnalka büszkén mutatta fiai okleveleit, amelyeket jó tanulmányi eredményeik elismeréseként kaptak. A macsi vasútállomásnál lakó asszony nem jó hírrel szolgált, a férjét ugyanis elküldték a MÁV-tól, így a megélhetésük ismét veszélybe került. A nő egyébként imád festeni, tájképeit, ha éppen van pénze és ideje készíteni, meg is vásárolják. A vászon azonban drága, az olajról nem beszélve, így Hajnalka temperával dolgozik papírra, vagy rosszabb esetben – és sajnos ez az általánosabb – nincs módja hódolni a hobbijának.

HBN-RaL

INFOLINE

Érdekli, hogy melyik családsegítőhöz tartozik? Szeretne segítséget kérni? Hívja a gyermekvédelmi intézményt a (52) 310-304-en vagy a családsegítő és gyermekjóléti központot a (52) 415-576-os számon!