2012.12.13. 07:46
Érdekességek a mai napról: 12.13.
Ma van Luca napja. 512 éve a decemberi asszonyi ünnepek közül hazánkban legjelentősebb Luca napja. Lányoknak, asszonyoknak tilos ilyenkor dolgozniuk.
Ma van Luca napja. 512 éve a decemberi asszonyi ünnepek közül hazánkban legjelentősebb Luca napja. Lányoknak, asszonyoknak tilos ilyenkor dolgozniuk.Számos történet szól arról, hogyan büntette meg Luca azokat, akik szőni, fonni, varrni, mosni mertek az ő ünnepén. Luca büntetésből a fonó asszonyhoz hajítja az orsót, kóccá változtatja a fonalat, bevarrja a tyúkok tojókáját. Luca napján alakoskodni is szoktak. A Luca-alakoskodó fehér leplet hord, arca elé vagy fejére szitát tesz. Ellenőrzi a fiatalokat, a lustákat megszégyeníti. Luca napján kezdik készíteni a Luca székét, amelynek segítségével Karácsony böjtjén felismerik a boszorkányokat. Alig van olyan falu, ahol ne ismernék a Luca székéről szóló babonás történeteket. A lucaszéken készítője minden nap dolgozik valamit, úgy, hogy éppen Karácsony estéjére készüljön el. Akkor elmegy az éjféli misére, és ott megismeri a falu boszorkányait, mert ilyenkor szarvat hordanak. Utána azonban menekül haza, különben széttépnék a boszorkányok. Legjobb, ha mákot szór el az úton, mert a boszorkányok kötelesek a mákot felszedni, s így megmenekül a bosszújuktól. Az ország nyugati részében Luca-nap hajnalán "kotyolni" járnak a kisfiúk. Szalmát vagy fadarabot visznek magukkal (legjobb, ha ezeket valahol elcsenik), s arra térdelve mondják el köszöntőjüket. Utána kukoricával vagy vízzel öntik le őket a háziak, ők pedig a szalmával, fával "megvarázsolják" a tyúkokat, hogy egész évben jól tojjanak. A köszöntőt mondó gyerekek ezután ajándékokat kapnak. Akár tavasszal, György napján, Lucakor is szabadon garázdálkodnak a gonoszok.
59 éves Magyar Zoltán olimpiai bajnok tornász, akiről a "Magyar-vándor" lólengés elemet elnevezték. 1965-től 1980-ig a FTC (Ferencvárosi Torna Club) tornásza volt. 1972 és 1980 között 33 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Edzőjével, Vígh Lászlóval számos új technikai elemet dolgozott ki, nevéhez fűződik az orsó, a szökkenő-vándor és a róla elnevezett Magyar-vándor első bemutatása. Pályafutása alatt lólengésben három világ- és három Európa-bajnoki aranyérmet nyert. Részt vett az 1972. évi müncheni, az 1976. évi montreali és az 1980. évi moszkvai olimpián. 1976-ban és 1980-ban lólengésben olimpiai bajnoki címet nyert. 1980-ban tagja volt a Donáth Ferenc, Guczoghy György, Kelemen Zoltán, Kovács Péter, Magyar Zoltán, Vámos István összeállítású, bronzérmes magyar tornászcsapatnak is. Háromszor – 1974-ben, 1978-ban és 1980-ban – választották az év magyar sportolójává. Az aktív sportolástól 1980-ban, moszkvai olimpiai győzelme után vonult vissza. 1979-ben a Testnevelési Főiskolán torna szakedzői, 1985-ben az Budapesti Állatorvos tudományi Egyetemen a győri állatkórház orvosa volt, majd 1988-tól Budapesten kerületi állatorvos. 1986 és 1989 között a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke volt. 1991-től a állatorvosi oklevelet szerzett. 1986-tól a Halhatatlanok Klubjának tagja. 1997-ben elnyerte a Magyarországért Alapítvány Magyar Örökség-díját. 2001-től a Magyar Országos Tornaegyletek Szövetségének tiszteletbeli elnöke.
535 éve Hunyadi Mátyás letette az esküt, mint cseh király III. Frigyes császár előtt Korneuburgban
435 éve Sir Francis Drake kapitány 5 hajóval elindult Plymouthból, hogy megkerülje a Földet, az utazás majdnem 3 évig tartott.
164 éve Magyarország ellen megindult az osztrák támadás. A császári csapatok főparancsnoka, Alfred Windischgraetz herceg, osztrák tábornagy vezette a támadást. A magyar honvédsereg visszavonult, a december 31-i döntés alapján a parlament és a kormány pedig átköltözött Debrecenbe.
118 éve halt meg Xantus János természettudós, utazó-felfedező, a Budapesti Állat- és Növénykert megalapítója. A későbbi természettudós, néprajzkutató eredetileg jogot tanult, 1847-ben lett ügyvéd. 1848-ban nemzetőrként részt vett a pákozdi csatában, majd a szabadságharc bukása után osztrák ezredbe sorozták. Innen szökött el Londonon keresztül Észak-Amerikába, ahol 13 éven át végzett természettudományos gyűjtéseket a még ismeretlen és feltáratlan területeken. Beszámolóit és gyűjtéseit Magyarországra küldte, ahol egyre nagyobb szakmai tekintélye lett. 1861-ben hazalátogatott, hogy megtartsa akadémiai székfoglalóját, majd visszatérte után konzuli kinevezést kapott Mexikóba. 1864-ben végleg hazatért hatalmas természettudományi gyűjteményével, és kezdeményezésére két év múlva megnyílhatott a pesti Állatkert, melynek első igazgatója is lett. 1868-tól újra utazni kezdett, bejárta Borneót, Jáva szigetét, Ceylont és Sziámot, ahol elképesztő mennyiségű állattani és etnológiai anyagot gyűjtött össze. A későbbi Néprajzi Múzeum alapját az általa gyűjtött borneói dajákok tárgyai képezték. Alakját ifjúsági regények őrzik, Karl May német író ugyanis sohasem járt Észak Amerikában, csodálatos indián regényeinek fő alakja Old Shutterhand nem más, mint Xantus János.
117 éve meghalt Jedlik Ányos bencés pap, fizikus, az elektromotor, a szódavíz-előállító készülék és a dinamó feltalálója. Teljes nevén: Jedlik Ányos István A komárom megyei Szimő községben született, tanulmányait a nagyszombati és a pozsonyi gimnáziumban kezdte. 1817-től Szent Benedek-rendi szerzetes volt, ettől az időtől kezdve tanulmányait rendjének iskoláiban folytatta. A Jedlik István néven született fiú az Ányos nevet a rendben kapta, miután Pannonhalmára ment teológiát tanulni. Ezzel párhuzamosan Pesten fizikát, matematikát, filozófiát és történelmet is tanult, így 1822 őszén Pesten bölcsészdoktorrá, Győrött pedig tanárrá avatták. 1925-ben szentelték pappá, majd a győri akadémián tanított, ahol számos elméletet és találmányt dolgozott ki. 1839-ig a rend iskoláiban, majd negyven éven át a budapesti Tudományegyetem fizika-mechanika tanszékén tanított. Ekkor még kevesen sejtették, hogy az ő áldásos tevékenységének döntő szerepe lesz a fizikusok új generációjának felnevelésében. 1845-ben latin helyett magyarul kezdte oktatni hallgatóit. Tankönyvei révén a fizika magyar szókincsének egyik megalkotójaként tartják számon. 1848-ban a bölcsészkar dékánja, 1863-ban az egyetem rektora volt. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1873-ban tiszteletbeli tagja lett. Foglalkozott fénytannal, elkészítette a szén-cink elemet és megjelent Súlyos testek természettana című könyve is. Tudományos munkásságában megelőzte kortársait, de legfontosabb találmányáról, az ősdinamóról csak 1856-ban beszélt, az első írásos dokumentum erről az egyetem 1861-ben összeállított leltárkönyve volt. Az írásos bizonyíték egyértelmű ugyan, de mivel találmánya nem vált ismertté, a dinamó feltalálása Siemens nevéhez fűződik. Legismertebb felfedezése az öngerjesztés elve volt, illetve az ezt demonstráló egysarki villany-indító, ebben fogalmazta meg legalább hat évvel Siemens és Wheatstone előtt a dinamó elvét. A megoldás lényege, hogy az állandó mágnesek helyett két, egymással szemben lévő elektromágnes kelti a mágneses mezőt a forgórész körül. Amikor a tekercs egyik oldala elhalad az északi pólus előtt, metszi az erővonalakat, és áram indukálódik benne. A keret továbbfordulásával az áram elenyészik, majd a déli pólus elé érve feltámad, de az előbbivel ellentétes irányba folyik. A keret a kommutátorhoz csatlakozik, így a külső áramkörben mindig egy irányban folyik az áram. 1827-ben kezdett elektro-mágneses forgókészülékkel kísérletezni, amelyet "villámdelejes forgony"-nak nevezett. Ebben az álló- és forgórész egyaránt elektromágnes volt. 1873-ban a bécsi világkiállításon mutatta be "csöves villamos-szedőkből alkotott villámfeszítő"-jét. Nyugdíjba vonulása után tovább dolgozott, utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte a győri rendházban. Az ő nevéhez fűződik többek közt a szódavíz-előállító készülék és a forgómotor feltalálása. Összesen mintegy 80 találmányt valósított meg részben vagy teljesen. Több tudományos társulat választotta örökös tagjául, rektora és prorektora volt a pesti egyetemnek, halála után több utca és intézmény vette fel a nevét.
84 éve megkezdték az utcai távbeszélő-hálózat fölszerelését Budapesten. Az első úgynevezett "MaTaRt-fülkét" 1928. december 13-án állította fel a cég a Váci út 6. számú épület előtt, a Nyugati pályaudvarral átellenben. A 80 x 80 centi alapterületű fülkéknél a tervező még olyan apróságokra is gondolt, hogy az ajtó pántjait szántszándékkal ferdén kialakítva, azok maguktól bezáródjanak. Éjszakai világítás, sőt, a Duna-korzón levő állomások esetében beépített ventilátor is emelte a szolgáltatás színvonalát. A készülék mögötti oldalra kívülről reklámot lehetett helyezni. Első körben 50 nyilvános telefont a székesfővárosi hirdetővállalat oszlopaiban helyeztek el, majd további 150 darab önálló fülke került felállításra nagyrészt a Nagykörút és a Duna által közrezárt területen. 1930-ban további kétszáz fülke felszerelésére került sor, két év múlva összesen már 600 üzemelt, a háború alatt pedig ez a szám már kétezer körül mozgott. A harmincas években a legnagyobb problémát az érmék okozták. A kezdetleges pénzbedobó rendszereket még könnyűszerrel át lehetett verni más országok érméivel, préselt, otthon eszkábált fémdarabokkal. Beszédes a szám, hogy 1935-ben 200 ezer darab "oda nem illő" érmét szedtek ki a telefonokból. A városi beszélgetés díja eleinte húsz, majd 1943-tól harminc fillér volt. Ez utóbbi díjtétel sok meghibásodás oka lett, hiszen két eltérő nagyságú érmét kellett bedobni. A műszaki hibák száma végül felvetette a tantusz bevezetésének gondolatát, vagyis hogy egy erre a célra vert érmével lehessen fizetni.
99 éve hazakerült Gioconda. Leonardo da Vinci festménye, a Mona Lisa visszakerül a Louvre-ba két évvel azután, hogy 1911-ben ellopták azt.
38 éve Málta köztársaság lett.