Ön tudja, meddig ehető meg a lejárt élelmiszer?

Egy tanulmány szerint egy átlagos amerikai állampolgár majdnem fél kilónyi élelmiszert dob ki naponta. Az ételpazarlás nemcsak a tengerentúlon, de nálunk is egyre nagyobb méreteket ölt. Hogy ezt elkerüljük, fontos tisztában lenni vele, hogy meddig fogyaszthatóak az adott élelmiszerek. De mi a helyzet a lejárati dátummal? Vajon aznap még ehető az étel? És mi van, ha már néhány nap eltelt a jelzett időpont óta? Ki kell ilyenkor dobni vagy még elfogyasztható? A Mindmegette cikkében minden kérdésre választ kapunk a Nébih segítségével.

Ezt jelenti a lejárati idő

Az igazság az, hogy a lejárati idő nem arra vonatkozik, hogy meddig fogyasztatjuk az adott élelmiszert.

A „minőségét megőrzi…” időtartam azt garantálja, hogy a termék minősége – a megfelelő tárolási körülmények betartása mellett – a lejárati dátumig a gyártó által meghatározott minőségnek kifogástalanul megfelel, de ez nem jelenti egyben azt is, hogy a lejárati dátum után például egy nappal már romlott és fogyasztásra alkalmatlan lesz. A jelölési rendelet szerint a „minőségét megőrzi: (dátum)” feliratot kell feltüntetni azon élelmiszerek jelölésén, amelyek mikrobiológiai szempontból nem tekinthetőek gyorsan romló élelmiszereknek és amelyek minőségmegőrzési idejük lejárta utáni fogyasztása nem jelent közvetlen veszélyt az egészségre – tudtuk meg.

Nem mindegy, hogy mi áll a csomagoláson

„Az élelmiszerek minőségmegőrzési időtartamának feltüntetésére vonatkozó szabályokat egy EU-s rendelet tartalmazza. E szerint az élelmiszerek minőségmegőrzési időtartama az az időtartam, ameddig az élelmiszer megfelelő tárolás mellett megőrzi egyedi tulajdonságait. A rendelet kötelezővé teszi az élelmiszereken a minőségmegőrzési időtartam feltüntetését, amely az adott élelmiszer mikrobiológiai tulajdonságait figyelembe véve két formában jelenhet meg a termék jelölésén: »minőségét megőrzi: (dátum)« vagy „fogyasztható: (dátum)«” – áll a Nébih tájékoztatójában.

Tehát nem mindegy, hogy a dátum mellett a „minőségét megőrzi« vagy a „fogyasztható” felirat szerepel. Az utóbbinál fontos a dátum pontos betartása.

„Azon mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandó élelmiszerek esetében, amelyeknél a minőségmegőrzési időt követő fogyasztás veszélyt jelenthet az egészségre, a minőségmegőrzési idő helyett a fogyaszthatósági idő lejárati dátumát kell jelölni. Az ilyen élelmiszereken a »fogyasztható: ...« felirat található, amit a tárolási feltételek leírásának kell követnie. Ennek oka, hogy olyan baktériumok, mint a Salmonella és a Listeria a helytelen tárolás esetén annyira elszaporodhatnak az élelmiszerben, hogy súlyos megbetegedést okozhatnak pl.: »Fogyasztható: 18. 12. 2019. 0 és 6°C között bontatlan csomagolásban tárolva«.”

„A »fogyasztható: …« felirat jellemzően hús és tejipari termékeken találhatóak: darált húsok, előkészített húsok, tőkehúsok, nem tartós tejek, joghurtok, kefirek, hidegkonyhai készítmények (pl.: húsos, tojásos, majonézes hidegtálak, saláták) stb. A rendelet kimondja, hogy a fogyaszthatósági idő lejártát követően az élelmiszer nem minősül biztonságosnak. A »fogyasztható…« időtartammal jelölt élelmiszerek mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandók és ezért rövid idő elteltével valószínűleg közvetlen veszélyt jelentenek az egészségre. Ezért a fogyaszthatósági idő lejáratát követően ezen élelmiszerek fogyasztása nem biztonságos, pl.: a lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszerek elfogyasztása komoly egészségügyi kockázattal járhat (pl.: ételmérgezés)” – tudta meg a Mindmegette.

A lejárati idő meghatározása

Érdekes kérdés az is, hogy ki és mi alapján állapítja meg a dátumokat.

„Az élelmiszer fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időtartamának megállapítása az előállító felelőssége. Az előállító a saját termékének minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági időtartamának meghatározása során egyaránt figyelembe veszi a szakirodalmi adatokat, valamint az előállított termék paraméterei kiértékelésének eredményeit. Alapvető követelmény, hogy az előállító igazolni tudja (mérési eredmények, tudományos adatok stb.) a meghatározott fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időtartamot” – áll a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal válaszában.

Felbontás után

Mi van akkor, ha már felbontottuk az adott élelmiszert?

„Egy termék felbontása után már nem alkalmazható a terméken megjelölt minőségmegőrzési idő, illetve bizonyos termékek tartalmaznak erre vonatkozó utasítást is, pl.: »Felbontás után hűtve 3 napig tárolható«” – írja a hivatal.

Akár túlléptük a lejárati időt, akár nem, akár már korábban felbontottuk az élelmiszert, vagy frissen nyitjuk ki éppen, mindig nagyon fontos az érzékszervi kontroll. Szagoljuk meg, nézzük meg, ha rendben találtuk, kóstoljuk meg.

”Nagyon fontos, hogy alaposan megvizsgáljuk a terméket, soha ne fogyasszunk el olyan élelmiszert, amelynek íze, szaga, állaga a megszokottól eltér, vagy amivel szemben ellenérzésünk van„ – erősítette meg a Nébih.

Borítókép: illusztráció