Ilyenkor a szervezet is nagytakarítást végez

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Tavaszi fáradtság: hamarosan eljön a testi-lelki megújulás ideje.

A tavaszi fáradtság nem betegség, inkább a szervezet természetes reakciója, amikor átáll egy lelassult, monoton üzemmódról egy dinamikusabbra. Az lenne logikus, hogy ebben az időszakban a kissé letargikus állapotból egy energikusabbra kapcsol, mégsem így van, mert az emberek többsége bágyadtnak, aluszékonynak érzi magát, fejfájásra, szédülésre, ingerlékenységre panaszkodnak.

Elfogy az életerő

– A tél a pihenés időszaka, ez jól megfigyelhető például a növényvilágban, de mi emberek tesszük a dolgunkat, dolgozunk, rohanunk, hosszas pihenőre csak ritkán megyünk el, és ez baj – kezdte az összefüggések magyarázatát dr. Sári Erzsébet belgyógyász- természetgyógyász.

– Valóban igaz, hogy a szervezet elveszíti a vitaminraktárait, és az ásványi anyagok elégséges pótlása is elmarad, nincs kedv a mozgásra, a hideg hónapokban ellustulunk egy kicsit – folytatta az orvos.

A természetesnél nincs jobb

– Kevés szerves kötésben lévő vitamint veszünk magunkhoz, mert noha a mesterségesen előállított vitaminpirulákra támaszkodhatunk, azoknak mégsem ugyanolyan a hatásuk, a felszívódásuk.

Kutatások támasztják alá, hogy a különböző vitaminok között is hatalmas különbségek vannak, nem mindegy, mit szedünk. Ajánlani szoktam a csírákat, amelyek szerintem a korszerű táplálkozásban igenis kiemelt helyen állnak. A nap érlelte csírák a melegben bújnak ki, ha nem is nagy mennyiségben, de bennük garantáltan élő formában találhatók meg a vitaminok. Az immunitás erősítésében manapság kettőt emelünk ki: a D- és a C-vitaminok kulcsfontosságúak számos betegség megelőzésében és leküzdésében is, ezekből korhoz, fizikai aktivitáshoz, egészségi állapothoz mért mennyiség szükséges – jegyzete meg a szakember, s hozzáfűzte, hogy a böjti időszak sem véletlenül esik tavaszra, ugyanis egy kiadós „nagytakarítás után” érdemes ismét feltölteni raktárainkat.

Ne becsüljük le érzéseinket!

A belgyógyász-természetgyógyász a jó tanácsok közt nem hagyta figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy télen, amikor a nappalok rövidebbek, és kevesebb napfényhez jut a szervezet, megnő az alvásigényünk, s mivel a szerotonin (boldogsághormonok) képződését a fény fokozza, a hosszú tél alatt abból is kifogyunk.

– Az immunrendszer működésében – a szervezet kimerülésében is – szerepet játszanak gondolataink és érzéseink.

– Szürkeségben, a szomorkás hidegben szerotoninhiány (örömhormonok hiánya) lép fel, amely a tavaszi napsütés hatására, lassan és fokozatosan pótlódik, de az alacsony szint depressziót, letargiát idéz elő, amit biológiai óránk jelez, és csak nehezen képes átállítani.

– Meg kell látni, minek örülhetünk, és akkor az elfogadás érzésével töltekezhetünk fel – zárta gondolatait dr. Sári Erzsébet.

KO