Így éld túl az érettségit és a vizsgaidőszakot!

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Okos időbeosztással, becsületes felkészüléssel nem lesz a vizsga akadály.

Literszámra fogy a kávé, az energiaital, fáradtan telnek a nappalok, könyvkupacok hevernek a lakásban mindenütt. A napokban az érettségiző diákok gombóccal a torkukban indulnak az írásbelikre, majd néhány hét múlva szóban kell számot adni tudásukról. Ezzel egy időben az egyetemeken is a szorgalmi időszak utáni sűrű napok következnek. Itt a vizsgaidőszak. Leküzdhető-e a vizsgadrukk? Mennyivel könnyebb lenne a diákok élete , ha ismernék a „receptet” – ennek jártunk utána.

Felfokozott lelki állapot

– A vizsgadrukk nem más, mint szervezetünk válasza a stressz reakcióra, természetes emberi visszajelzés, amit megszüntetni nem lehet, ugyanakkor csökkenthető a feszültség mértéke – nyilatkozta Tullner Gabriella pszichológus. – A kipihentség fél siker – mondta, mert általában ilyenkor több napon át hajnalokba nyúlik a tanulás.

Közvetlenül néhány órával a vizsga előtt már nem érdemes átnézni az anyagot, új információk úgysem ragadnak meg, a feszültséget azonban növeli a kapkodva tanulás.

A negatív hozzáállás árt, az „úgysem fog sikerülni” helyett idézzünk fel olyan korábbi élményeket (vizsga, felelet, sportteljesítmény), amelyeken sikerrel jártunk, a lélek meríthet azokból – mondta a szakember. A szóbelik előtt érdemes a felkészülés során hangosan felmondani az anyagot, közben pedig magunk elé képzelni a vizsgabizottságot. A „színházi főpróba” kezdő vizsgázóknál beválik. A megszégyenüléstől, a sikertelenségtől tartunk a megmérettetések előtt, de mérlegeljünk, hogy vajon mit és mennyit veszítünk, ha nem járunk sikerrel.

Készítsünk vizsganaptárt

– Mindenképpen szükséges egy okos időbeosztás; a szorgalmasabbak hajlamosak a túltanulásra – mondta el lapunknak Leviczki Márta egészségpszichológus. – A túlhajszolt időszakban lehet igazán hasznos a sport, ami kikapcsolja az agyat, javítja a szellemi kondíciót, feltölt. A vitamindús étkezés hatással van a szellemi kapacitásra, az idegrendszert B-vitaminokkal és magnéziummal kell támogatni. A rutinosabbak ilyenkor szednek vitaminokat. A túlzott stressz, az izgalom fizikai tünetekben is megnyilvánulhat, mint a légszomj, egyesek elájulnak a vizsgán, ez amiatt van, hogy nem tudnak jól gazdálkodni a levegővel. A légzéstechnikai gyakorlatok elsajátítására kitűnő a jóga.

Kell egy kis egészséges izgalom

– A tanult mintáknak itt is nagy jelentősége van, tehát egyrészt az otthoni, másrészt az iskolai példákból merítünk. Ezért van, hogy egyesek teljesen el tudnak vonatkoztatni és egy úgynevezett facilitáló stresszel ülnek a bizottság elé, az egészséges lámpaláz kihozza belőlük a maximumot, míg mások túlzottan feszültek, leblokkolnak (ez a debilizáló szorongás) – válaszolta a szakember arra a kérdésre, hogy habitustól vagy a felkészültség mértékétől függ, ki mennyire stresszes vizsgaszituációban.

– A szorongó gyerekekkel szemben általában túlzottan magas követelményeket támasztanak a szüleik, de valljuk be őszintén, a magyar oktatásban is nagy a teljesítménynyomás, amit maguk a pedagógusok is elismernek. A vizsgáknak tétje van; igaz, de nem életre szóló tétje, ha nem sikerül vagy nem úgy sikerül, ahogyan elterveztük, nekifuthatunk újra. Természetesen az érettségin nem illik megbukni – jegyezte meg a pszichológus, de az egyetemi évek alatt előfordulhat, hogy nem jönnek össze a dolgok, váltunk, pályát módosítunk. Akkor sem történik semmi! Nem szól minden döntés egy életre, lehet változtatni. Ezt megérné tudatosítani gyerekeinkben, akkor fele ennyi teljesítménykényszertől szenvedő fiatal lenne hazánkban – tette hozzá az egészségpszichológus.

Szorongás, idegeskedés

A szorongás, másképpen idegeskedés, feszültség, nyugtalanság. Egyes statisztikák szerint Magyarországon a lakosság 20 százalékát érinti a lelki eredetű probléma.

Mi az oka a szorongásnak, mi váltja ki a félelmet, ezt nehezebb felismerni, de az aggodalmaskodó típusú emberek általában hajlamosabbak a pánikra.

KO