Répát eszünk, füttyművészek leszünk?

Amikor gyerekek voltunk, számtalanszor hallottuk a szülőktől, nagyszülőktől, hogy együnk minél több répát, ha jól szeretnénk fütyülni. Akkoriban nem kerestünk összefüggéseket, inkább azzal törődtünk, hogy minél több répa fogyjon a hangosabb füttyszó reményében – írja a Mindmegette.hu.
 

Mit is tud a sárgarépa? 

Ami biztos, hogy magas a C-, B6-, B1-, B2-, és E-vitamin tartalma, található benne biotin, pantoténsav, niacin és folsav, valamint ásványi anyagokban is gazdag. 

A mikroelemeket vizsgálva meg kell említeni a bór, a vas, a mangán, a réz és cink tartalmát is, de a makroelemek esetében a kálcium, a kálium, a magnézium és a foszfor sem mellékes.

Kevesen tudják, de ez a  narancsszínű, mézédes gyökérzöldség még az emésztésünkre is jó hatással van, de a koleszterin és a különféle toxikus anyagok megkötésében is hatásos. 

Napi két nyers répa elrágcsálásával a fent említett jótékony hatásokon túl egy deukarin nevű vegyületnek köszönhetően még értágító hatással is bír, egy friss felfedezés szerint pedig a falkarin nevű vegyület a szabadgyökök kialakulását is akadályozza.

Ha már ennyire alaposak vagyunk, akkor meg kell említenünk a sárgarépa szemünkre, pontosabban a látásunkra gyakorolt pozitív hatását is. Ezt a tulajdonságát a béta-karotin tartalmának köszönheti, így a szürkületi vakság megelőzésében, és a szürke hályoggal szemben is kiválóan működik. 

Arról viszont egyetlen tudományos kutatás sem szól, hogy a répaevéstől jobban fütyülnénk.

Ez az állítás nem más, mint jópofa gyerekmese, amelyet a szülők azért találtak ki, hogy rávegyék a lurkókat arra, hogy répát egyenek. 
Erre a kegyes kis hazugságra idővel már a legtöbben biztosan rájöttek, ha másból nem is, akkor abból, hogy nem lett belőlünk füttyművész – írja a Mindmegette.hu.

Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)