Ökoszisztéma

2022.07.09. 18:05

Az élővilág gyorsabban és érzékenyebben reagál a klímaváltozásra, mint gondolták

Az ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) tudományos munkatársa, Dr. Tóth-Hubay Katalin részvételével folytatott kutatás keretében nemzetközi szakemberek a németországi Hämelsee tóból vett üledékminták vizsgálata alapján megállapították, hogy a természetes ökoszisztéma az eddigi ismeretekhez képest gyorsabban és érzékenyebben reagál a klímaváltozásra. A vizsgálatok eredményei szerint a régmúlt időkben lezajlott folyamatok jobb megértése révén lehetővé válik a napjainkban zajló klímaváltozás hatásainak előrejelzése és ennek alapján hatékony kárenyhítési tervek elkészítése. Az eredményeket bemutató tanulmány a rangos Nature folyóiratban jelent meg.

Az ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) tudományos munkatársa, Dr. Tóth-Hubay Katalin részvételével folytatott kutatás keretében nemzetközi szakemberek a németországi Hämelsee tóból vett üledékminták vizsgálata alapján megállapították, hogy a természetes ökoszisztéma az eddigi ismeretekhez képest gyorsabban és érzékenyebben reagál a klímaváltozásra – írja az Origo

A vizsgálatok eredményei szerint a régmúlt időkben lezajlott folyamatok jobb megértése révén lehetővé válik a napjainkban zajló klímaváltozás hatásainak előrejelzése és ennek alapján hatékony kárenyhítési tervek elkészítése. Az eredményeket bemutató tanulmány a rangos Nature folyóiratban jelent meg.

A kutatók a tanulmányban bemutatott vizsgálatok során a Hämelseeből most vett üledékmintákat korábbi, a legutóbbi jégkorszak idején hó és jég borította európai területekről származó minták elemzésének eredményeivel hasonlították össze, és együtt értelmezték azokat.

A mostani munka keretében összesen 18 méternyi üledékréteg alapos és összetett vizsgálatát végezték el. Az eredmények alapján a Hämelsee jól megőrizte a tóban egykor élt növények és állatok mikro- és makroszkopikus maradványait, valamint a közvetlen közeléből vagy távolabbi területekről belekerült szerves és szervetlen anyagokat. Az üledékben megőrződött növényi maradványok közül kiemelendők a különböző külső hatásoknak rendkívül ellenálló különféle pollenek, amelyek segítségével jól beazonosíthatók az egykori virágos növényfajok.

A kutatók ily módon a Hämelsee tó utolsó jégkorszakot követő keletkezéséig, azaz mintegy 15 ezer évre visszamenően szerezhettek ismereteket a helyi ökoszisztémára vonatkozóan. Az üledékrétegek a fák évgyűrűihez hasonlóan részletgazdag rétegződésben őrzik meg a múlt eseményeit, így azok elemzésével nagy időfelbontásban lehet következtetni a klimatikus viszonyokra és az élővilág alakulására.

Az üledékrétegek korát háromféle módon határozták meg: a fák évgyűrűk alapján számított életkorához hasonlóan az üledék finom rétegzettségén alapuló leszámolási módszerrel, az ismert időpontokban bekövetkezett vulkánkitörésekből származó hamurétegek azonosításával, valamint radiokarbon-vizsgálattal. Ez utóbbi munkálatokban vett részt Tóth-Hubay Katalin. A kutatás során ezen módszerek egymással egybehangzó eredményeket adtak, így igen pontos korokat lehetett hozzárendelni az egyes üledékrétegekhez. Ez a precíz korolás elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a múltban rendkívül gyorsan lezajló, tehát nagyon rövid időszakot érintő változások hatását vizsgálni lehessen.

Az utolsó jégkorszakot követő felmelegedés után, körülbelül 12 820 évvel ezelőtt ismét egy hirtelen lehűlés következett be, melyre a tó és a környék élővilága az üledékminta növényi maradványainak és rovardarabjainak tanúsága szerint azonnali változással válaszolt. Északnyugat-Európa más helyeiről származó adatok ugyanezt az eredményt támasztják alá és ezzel egyidejű változásokat mutatnak. Mindez azt jelzi, hogy az élővilág rendkívül gyorsan és érzékenyen reagál a külső hatásokra, így a klíma átalakulására is.

Borítókép: Illusztrációfotó / Shutterstock

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!