Nagy fehér cápa védte meg a búvárt kisebb cápák támadásától (videó)

Emil Prizenthal profi merülésvezető, elismert cápaszakértő, természetvédő, illetve a cápás merülésekre szakosodott Aliwal Shoal Adventures búvárvállalkozás tulajdonosa a Dél-afrikai Köztársaság indiai-óceáni partvidékén, a Durban közelében fekvő Aliwal Shoal zátonynál került szorult helyzetbe, amikor egy falka sötét cápa, továbbá egy megtermett tigriscápa nézte ki őt vacsorának – olvasható az Origo cikkében.

Prizenthal tavaly márciusban egy búvárcsoport merülésvezetőjeként indult a zátonyhoz. Amikor megközelítették a lemerülésre kiszemelt helyszínt, egy, az óceán felszínén sodródó hatalmas tetemre figyeltek fel. Prizenthal észrevette, hogy az elpusztult hosszú szárnyú bálna teteme körül valósággal forr a vízfelszín, ezért óvatosan a tetemhez manőverezte a motorcsónakot.

Az elpusztult óriást falkákban rohanták meg a cápák, több tucat fekete foltos (Carcharhinus limbatus) valamint sötét cápa (Carcharhinus obscurus) marcangolta a tetemet. A potya lakomába hamarosan néhány tigriscápa (Galeocerdo cuvier) is bekapcsolódott. Emil Prizenthal és a búvárai a halott bálnától picit eltávolodva ereszkedtek a vízbe.

A cápák egymást követve, kisebb csoportokban vetették rá magukat a tetemre, amelyből hatalmas darabokat haraptak ki.

A látótávolság nem volt túl jó a planktontól zöldes vízben.

Nem sokkal azután, hogy Prizenthal és búvárai felvették a megfigyelőállásukat, a zátony vizein meglehetősen ritka nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) kapcsolódott be a lakomába. Az állatok ehhez hasonló felfokozott helyzetben, amelyet a cápaszakértők zabálási tébolynak, vagyis feeding frenzy-nek hívnak, a szokásosnál is kiszámíthatatlanabbakká és agresszívabbá válhatnak.

Emil Prizenthal a búvárait kissé hátrébb állítva odatempózott az egyik tigriscápához, majd békésen úszott vele egy kört. Eközben a nagy fehér, hátrébb utasítva a kisebb konkurenseket, maga is neki látott a lakmározáshoz. Többször is elkanyarodott a bálnatetemtől, és közvetlen közelről szemügyre vette Prizenthalt. Ahogy Prizenthal elmondta, mindezt a legcsekélyebb agresszivitás nélkül tette.

Csak kíváncsiskodott, nem tekintett sem vetélytársának, sem pedig zsákmánynak – fogalmazott.

Amikor viszont a nagy fehér eltávolodott a halott bálnától, egy falka sötét cápa, továbbá egy megtermett tigriscápa nem a cettetem, hanem Prizenthal felé vette az irányt. A merülésvezető meglehetősen fenyegetőnek értékelte a helyzetet, különösen a tigriscápa alattomosan lassú közeledését. A tigriscápa ugyanis amikor becserkészi az áldozatát, először lassan, komótosan úszik és látszólag közömbösen viselkedik, majd váratlan gyorsasággal hirtelen csap le az áldozatára.

Prizenthal szerint a nagy fehér mentette ki a szorult helyzetéből.

Amikor a sötét cápák falkája valamint a gyanúsan érdeklődő tigris már kellemetlen közelségbe kerültek, megint felbukkant a nagy fehér, és mintegy pajzsként, Prizenthal elé úszott. Erre hirtelen szétrebbent a fekete illetve tigriscápák Prizenthalt fenyegető csapata. A nagy fehér pedig még néhányszor megkerülte Emilt, sőt, azt is megengedte neki, hogy finoman a hátúszójába kapaszkodva ússzon vele egy tiszteletkört.

A zátony környéke a búvárok Mount Everestje

A Dél-afrikai Köztársaság indiai-óceáni partvidékén, a Durban közelében fekvő Aliwal Shoal zátony vizein általában hemzsegnek a cápák. Az Aliwal Shoal ezért is számít világhírű merülési célpontnak a mindenre elszánt és különleges kalandokat kedvelő búvárok körében. A kiszámíthatatlan, vad és erős áramlatairól, valamint az itt nyüzsgő cápák nagy tömegéről híres zátonyt nem véletlenül nevezik a búvárok Mount Everestjének. Az emberre nézve fokozottan veszélyesnek tartott fajok, mint a tigris vagy a bikacápák közé pedig csak különösen kevesen mernek védőketrec nélkül lemerülni.

Az Aliwal Shoal vizein bármi megtörténhet, akár még az is, hogy egy nagy fehér cápa véd meg egy búvárt a többiektől.

Borítóképünk illusztráció