2008.07.12. 08:42
Nincs viperaveszély Zemplénben
<p>Gönc - Az érintett területen ne lépkedjenek mezítláb a sűrű fűben, bozótosban és ha meglátják a viperát, ne akarják megfogni.</p>
Jó tudni, hogy csak egy olyan viperafaj, a keresztes vipera (Vipera berus) él Magyarországon, amelynek marása veszélyes lehet az emberre. Másik viperánk, a rákosréti vipera (Vipera ursinii rakosiensis) főként rovarevő, és olyan gyenge a mérge, hogy a hatása nem komolyabb a darázscsípésnél. A keresztes vipera mérge – ha felszívódik – meggyorsítja a vér alvadását, ezzel halált is okozhat. Hazánkban a keresztes vipera csak Somogy és Zala megyékben, a Balatontól délre él. Előfordul vipera a Tiszaháton és a Zempléni-hegységben is.
A kezelésről
Gönc környékén a természetjárók ismernek jónéhány kígyós helyet, de marásról évek óta nem hallottak. Nagyné Dr. Szendrey Julianna, a gönci patika vezetője elmondta: évekig tartottak szérumot, soha nem került sor a felhasználásra. Ha történt is kígyómarás nem a körzetben kezelték, hanem a megyei kórházba vitték az érintettet és elsősorban sztereoid kezeléssel igyekeztek gyógyítani.
A mérgeskígyó-szakértők egy viszonylag olcsó és egyszerű eszközt – egy kis vákuumpumpát, amellyel a méreg nagy részét ki lehet szívni a sebből – javasolnak. Ezt minden természetjáró magával vihetné, ha olyan helyen jár, ahol ki van téve a marásnak, sőt darázs-, méh- és pókcsípésre is jó. A hegymászó szaküzletekben kapható. A szérumot csak végső esetben ajánlják, akkor, amikor fél-egy órával a marás után jelentkeznek a méreg hatására utaló tünetek: a szédülés, a hányás, az általános rosszullét, a látászavarok. A helyi fájdalom, a viszketés vagy a csípő érzés nem biztos, hogy a mérgezés tünete.
A viperák élőhelyei közelében lakók tudják, mire kell figyelni. Ha az ember viperás területen lepihen egy napsütötte hegyoldalban, egy réten, kivágott fatörzsek között, akkor nem üljön le anélkül, hogy a lába alá nézzen.
Sikló vagy vipera |
| A siklók sok apró foga fölszakíthatja a bőrt, a seb erősen vérzik és fáj. A vipera harapását csak két fognyom jelzi, és a seb nem vérzik, sőt az első pillanatban nem is fáj, mert a méreg tartalmaz némi fájdalomcsillapítót. A támadó felismerését nehezíti, hogy az emberek általában idegesek, amikor azonosítani kéne a hüllőt. Pedig a mintázat és a test alakja is nagyon jellemző a viperára. Az állat lomha mozgású, teste tömzsi, hurkaszerűen megvastagodott, a farka hirtelen vékonyodik. A feje háromszögletű, a két méregmirigy miatt a fül tövén kiszélesedik. A pupillája pedig függőleges állású. |
Az sem mindegy, hova harap a kígyó |
| Ha olyan testrészt ér a méregfog, ahol nincs a felszín közelében nagy véna, akkor eleve sokkal kisebb a marás következménye, helyi duzzadás és fájdalom az eredmény. Ha artériát ér a fog, akkor a kiömlő vér szinte kimossa a mérget. A legnagyobb bajt a vénát érő marás okozhatja, mert a méreg hatására megalvadó vér a szív vagy a tüdő tájékán trombózist válthat ki. Ha végtagot ért a marás, akkor elsősegélyként elég leszorítani a végtagot gumiszalaggal, derékszíjjal vagy egyéb eszközzel. Így megakadályozzuk, hogy a méreg eloszoljon és felszívódjon. Az elkötést negyedóránként fel kell lazítani, különben elhal a végtag. Eközben nem árt a beteget orvoshoz vinni, de nem rohanni, mert minden, ami a keringést fokozza, segíti a méreg elkeveredését, és növeli a kockázatot. A mozgás, a kávé vagy az alkohol itatása ilyenkor ellenjavalt. |
