A doomscrolling rombolja a lelkünket, szorongást okoz

Az okostelefon görgetése a közösségi média hírein akár egzisztenciális válságot is okozhat? Erre a kérdésre keresett választ egy nemzetközi szakértőkből álló csapat a Journal of Computers in Human Behavior Reports című folyóiratban megjelent tanulmányában. A ScienceDirecten elérhető tudományos dolgozatnak egyébként két magyar szerzője is van a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről és az ELTE Pszichológiai Intézetéből.

A kutatásban 800 egyetemi hallgatót kérdeztek meg az Egyesült Államokban és Iránban, és azt találták, hogy a doomscrollozás kimutatható összefüggésben áll az egzisztenciális szorongással, a mások iránti bizalmatlansággal és gyanakvással, valamint a kétségbeeséssel.

A vezető szerző, Reza Shabahang, a Flinders Egyetem kutatója szerint a folyamatos negatív híreknek való kitettség „másodlagos trauma forrásává” válhat, vagyis az embereket annak ellenére érinti károsan, hogy nem közvetlenül tapasztalnak traumát.

„Amikor szüntelenül negatív híreknek és információknak vagyunk kitéve az interneten, az veszélyeztetheti a saját életünk feletti irányításunkkal kapcsolatos vélekedésünket” – mondta.

A kutatók úgy találták, hogy a negatív híreknek való folyamatos kitettség olyan gondolatokkal jár, mint „az élet törékeny és korlátozott, az emberek alapvetően egyedül vannak, és az egyének nem tudják teljesen irányítani az életüket”.

A dolgozat szerint az iráni diákok esetében mindez az emberiség iránti gyűlölettel és bizalmatlansággal is társult.

A kutatók feltételezik, hogy a negatív híreknek való folyamatos kitettség megerősíti azt az világlátást, miszerint „az emberiség tökéletlen, és nincs igazságosság a világon”. Az ilyen emlékeztetők megkérdőjelezik az embereknek „a világ tisztességéről és jóindulatáról alkotott alapvető feltételezéseit”.

De azt is megjegyezték, hogy az egyetemisták mintavétele „nem eléggé reprezentatív ahhoz, hogy általános következtetéseket vonjunk le belőle”.

Helen Christensen, a Scientia professzora, az Új-Dél-Walesi Egyetem mentális egészség professzora és a Black Dog Institute igazgatótanácsának igazgatója elmondta a The Guardiannak, hogy a kutatást inkább egy érdekes előtanulmánynak látja.

Viszont Dr. Joanne Orlando, a Nyugat-Sydney Egyetem digitális viselkedési szakértője szerint az eredmények „nem meglepőek”, és azt sugallják, hogy minden korosztályra érvényesek.

– fogalmazott Orlando.

Megítélése szerint fontos, hogy az emberek tudatában legyenek, a közösségi média és a hírek milyen érzéseket keltenek bennük, és azt javasolta, hogy ébredéskor halasszuk el a hírek vagy a közösségi média nézegetését.

A Beyond Blue vezérigazgatója, Georgie Harman szerint a közösségi média árthat is és előnyös is lehet a fiatalok mentális egészségének, de a felelősség „nem lehet csak a felhasználóké”,