2024.02.28. 06:00
Az USA mesterséges intelligencia segítségével dönti el, hová dobja a bombákat
Nem csak a Pentagon automatizálja a döntést, hogy hol hajtson végre légicsapást.
Forrás: Shutterstock
Ha aggódna, hogy katonaság mikor kezdi el a mesterséges intelligenciát bevetni csatatéren, a válasz az, hogy ez már megtörtént. A Bloomberg News szerint a Pentagon számítógépes látási algoritmusokat használ a légicsapások célpontjainak azonosítására. A közelmúltban algoritmusokkal döntve és vezérelve több mint 85 légicsapást hajtottak végre a Közel-Keleten.
Ezek a szóban forgó bombázások, amelyek Irak és Szíria különböző részein történtek február 2-án, „többek között rakétákat, rakétákat, dróntárolókat és milícia műveleti központokat semmisítettek meg vagy károsítottak meg” – írja a Bloomberg. Részei voltak a Biden-kormányzat szervezett válaszának a januári jordániai dróntámadásra, amelyben három amerikai katona vesztette életét. Az amerikai kormány Irán által támogatott tisztviselőket tett felelőssé a támadásért.
A Bloomberg idézi Schuyler Moore-t, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának technológiai igazgatóját, aki a Pentagon mesterséges intelligencia-használatáról azt mondta:
Számítógépes látást használtunk annak azonosítására, hol lehetnek fenyegetések.
A számítógépes látás tréningelt algoritmusokat használ bizonyos objektumok vizuális azonosítására. Az algoritmusokat, amelyek segítettek a közelmúltbeli bombázásokban, a Project Maven keretein belül fejlesztették ki. Az Amerikai Védelmi Minisztérium Maven programja még 2017-ben indult.
A jelenleg még sok ellentmondással birkózó, rendszeresen képtelen hibákat vétő mesterséges intelligencia felhasználása katonai célokra elkerülhetetlen tendenciának tűnik. Múlt év végén arról számoltak be, hogy Izrael mesterséges intelligencia szoftvert használ annak eldöntésére, hová dobjon bombákat Gázában. Izrael programja, amelyet „Az evangélium”-nak nevezett el, hatalmas adatmennyiség összeállítására és utána célpont ajánlására szolgál emberi elemzőnek. A „célpont” lehet fegyver, jármű vagy akár élő ember.
A nagy kapacitású program akár 200 célpontot is javasolhat mindössze 10-12 nap alatt, mondták izraeli tisztviselők. Azt is hozzátették, hogy mindez csak az első része egy szélesebb körű folyamatnak.
Hogy a bombázandó célpontok azonosítására szoftvert használni milyen szörnyű hibákat hozhat, elég rámutatni, hogy történelmileg az Egyesült Államok egyébként sem volt túl jó abban, hogy kitalálja, hová dobja a bombákat.
Szakértők felemlegetik, hogy korábbi kormányzatok alatt a katonaság hajlamos volt összetéveszteni esküvői bulikat terrorista főhadiszállásokkal. Emlékeztetnek a Wech Baghtu-i násznépre mért légicsapásra, amelyben 37 afgán civil, többségében nők és gyermekek halt meg 2008. november 3-án. Az áldozatok esküvői ünnepségen vettek részt egy lakóparkban Wech Baghtu faluban, a tálib fellegvár, Kandahár tartomány körzetében.
Megengedni egy szoftvernek, hogy támadásokat indítson? Elenyészik az emberi felelősség: ha nem megfelelő embert ölnek meg, vagy lőszerkészlet helyett gyógyszergyárat bombáznak, az csak szoftverhiba lesz. És mint tudjuk, a számítástechnika nem tökéletes.
Digitália
- Miért kerül annyira kevés pénzbe Indiának a Hold és a Mars elérése?
- Sikeres a tinédzserkorban elvégzett testsúlycsökkentő műtét
- Talán egy polc mélyén nálunk is rejtőzik egy több százezret érő régi játékkonzol?
- Magyarul is beszélő, valódi robotkutyával találkozhatunk az ingyenes hazai eseményen
- Az otthoni rehabilitációt segíti a mesterséges intelligenciával működő hazai fejlesztés