Kényelmi szempontok dominálnak hazánkban az okosotthon eszközök vásárlásakor

A Reacty Digital 2023-as felmérése szerint a lakosság 32 százaléka használ valamilyen okosotthon megoldást, és további 40 százalék nyitott a használatára, csak drágállja azt.

Egy darab okoseszköz még nem jelent okosotthont

A 18-79 éves magyar lakosság harmadának van valamilyen okosotthon eszköze, többségüknek maximum 3 darab. Attól még, hogy használ valaki ilyen háztartási megoldást, nem feltétlenül érzi a lakását, házát okosotthonnak: saját megítélés alapján a magyar lakosság 5 százaléka él okosotthonban.

A legelterjedtebb technológia az okos TV, ilyen az okosotthon eszközökkel rendelkezők háromnegyedének van. A használók negyede robotporszívóval, ötöde-ötöde okos világítással, fűtéssel és/vagy valamilyen biztonságtechnikai eszközzel rendelkezik. Bár ezek a háztartás minden tagja által használt vagy használható megoldások, a férfiak és a 30 év alattiak sokkal nagyobb arányban vásárolnak ilyen eszközöket, mint mások.

Aki alkalmaz a háztartásában okosotthon megoldást, annak bevált ez a technológiai újítás, szereti és elégedett vele, főként azért, mert könnyű azt kezelni. Több mint felük említette pozitívumként, hogy megkönnyíti az életét, és felük szereti kifejezetten azt, hogy távolról is irányítható az eszköz. Ezek a kényelmi szempontok fontosabbak a használóknak, mint az energiahatékonyság.

A nem használók szerint túl drága

A 18-79 éves magyar lakosság 68 százaléka nem használ okosotthon megoldást, de 40 százalék nyitott arra, hogy a jövőben így tegyen. Ők leginkább robotporszívóra, okos világításra, fűtésre és TV-re vágynak, de azokat főként a magas áruk miatt nem vásárolták (még) meg. A vásárlásra nyitottak tizedénél, a teljesen elzárkózók ötödénél jelennek meg biztonsági aggályok a hálózatra csatlakoztatható megoldások kapcsán.

De hogy is állunk a biztonsággal?

Akinek nincsen okosotthon eszköze, az szkeptikus annak biztonságosságát illetően. A nem használók fele úgy véli, hogy az eszköz hálózatán keresztül megfigyelhetnék őket. Hasonlóan magas arányban vannak viszont azok is, akik úgy gondolják, hogy egyszerű átlagemberként nem jelentenek célpontot a kibertámadások elkövetői számára.

Harmaduk ért egyet azzal az állítással, hogy a hálózaton keresztül átvehetik az irányítást az otthonuk felett és akár bűnözők is behatolhatnának hozzájuk. Ugyanezek a vélemények az okosotthon technológiát használók körében is megjelennek, de sokkal kisebb arányban. A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy mindkét csoportban magas a bizonytalanság az okos megoldások biztonságos működését illetően – ez utalhat a kiberbiztonsággal kapcsolatos alacsony tudásszintre is. A használóknak mindössze negyede gondolja határozottan azt, hogy biztonságban vannak az adatai, vagy hogy betörésbiztosak lennének ezek a rendszerek.

A magyar lakosság körében tehát egyelőre többségben vannak azok, akik nem rendelkeznek okos háztartási megoldással. A vásárlástól az eszközök magas ára és a biztonsági aggályok tartják vissza a magyarokat. Ugyanakkor egyre több háztartási eszköz „okos” – akár akarjuk, akár nem –, és a fiatalok kifejezetten érdeklődnek irántuk, így az okosotthon megoldások térnyerése várható a jövőben Magyarországon is.