Lignittel „fűthetne” a palkonyai erőmű

Tiszapalkonya - Műszakilag nincs akadálya, hogy újrainduljon és lignitre alapozva működhessen tovább a tiszapalkonyai hőerőmű.

Az ötlet – miszerint a környékünkön nagy mennyiségben fellelhető – lignittel indítsák újra a nyár eleje óta álló tiszalkonyai hőerőművet Schwardy Miklóstól, az említett objektumot is egykor működtető Tiszai Erőmű Vállalat (TEV) privatizáció előtti utolsó vezérigazgatójától származik. A szakember erről több szakmai rendzevényen is is beszélt. Érvei között szerepel a fűtőanyga olcsósága, és közelsége. Szükságes persze a berendezések korszerűsítése. Az ötletnek kicsit „keresztbe tesz” Illés Zoltán környezetügyi államtitkár egyik közelmúltbeli miskolci szakmai fórumon tett kijelentése, amely szerint a kormány – környezetszennyező volta miatt igazán referálja a lignit alapú energiatermelést. Mint mondta: „a szaktárca számára a mélyművelésű bányászat elfogadható és támogatandó. A meglévő lignitbányák létét nem fenyegeti veszély, újak nyitását azonban nem támogatjuk...” 

Olcsóbb a gáznál

Kétségtelen, hogy – amennyiben házi fűtésre használják – fűtőértékét és szennyezőanyagtartalmát tekintve sem a legjobb megoldás a lignit, de az ára messze alatta van a más tüzelőanyagokénak. Keresett is „házi használatra” a Bükkábrányban, vagy Visontán kitermelt lignit, amelyet még dunántúli megrendelésre is szállítanak.

A lignit olcsósága – mint azt Schwardy Miklós is jelezte – fontos érv a tiszapalkonyai erőmű reménybeli újraindítása mellett. Az egykori erőműgazda szerint a sok évtizedes működésű kazánparkot természetesen korszerűsíteni kellene, hogy az olcsó lignitet a legoptimálisabb hatásfokkal és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelve működtethessék. Mivel ma a lignit ára mindössze egyötöde a gázénak, és lényegesen olcsóbb más szénhidrogén származékoknál is, a gazdaságos üzemeltetés esélye nagy. És lényegesen hatékonyabb is lenne a ligintes erőmű a jelenlegi modern gázerőművekkel szemben.

Volna rá jelentkező

Schwardy Miklós szerint mintegy 100 megawattot lehetne előcsalni a tiszapalkonyai komplexumból. A szakember reménytelinek tartja, hogy – tapasztalaia szerint – van tábora az újraindítási tervnek és – mint tavasszal kiderült – befektető is érdeklődik a projekt iránt.

Jelen helyzetben azonban ki kell várni, hogy milyen irányban mozdul tovább a jogi gépezet, hiszen a tiszapalkonyai és betentei erőművet üzemeltető – eredendően az amerikai AES konszenr tulajdomában lévő – Borsodi Energetikai Kft. ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek.

ÉM-SZB

A szénbányászat reneszánsza

Mint lapunk is beszámolt róla, reneszánszát éli megyénkben a szénbányászat. A közelmúltban újra megnyitották a mintegy két évtizede bezárt, Ózdhoz közeli Farkaslyuk egyik tárnáját, amelynek szénkitermelését jelenleg is vizsgálják. Törő György, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület borsodi szervezetének vezetője szerint az elkövetkező években akár több aknából is megkezdődhet a bányászkodás Borsodban, éppen ezért is a bányászati szakképzést újra kell indítani a régióban, ahol a bányászat kultúrája még mindig él.