Keressük a Prima Díj közönségdíjasát! (III. rész)

B.-A.-Z. Prima Díj: a Magyar tudomány kategória jelöltjei.Kik nyerik a B.-A.-Z. megyei Prima Díjat 2011-ben? És ki lesz a különdíjas?

A VOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete elnöksége minden évben meghirdeti a Prima Díjat, amellyel a megye kulturális, tudományos, oktatási és sport életének legkiválóbb képviselőit ismerik el.

A megyei Prima Díj várományosai 3 kategóriában indulnak és minden kategóriában 3 jelölt verseng a legjobbnak járó kitüntetésért. A kategóriák győztesei 2011. november 12- én, a Miskolci Nemzeti Színházban a nagyszabású megyei Prima Gálán vehetik át az egymillió forintos pénzjutalmat és a Prima díjasoknak járó Mancs szobrot. A szakmai elismeréseken túl a közönség által legjobban kedvelt személyiség különdíjban részesül.

Hogy ki a legérdemesebb a Prima Közönségdíjra, az Olvasóink szavazatán is múlik!

Már bemutattuk a Magyar oktatás és köznevelés, valamint a Színház és filmművészet kategória jelöltjeit, ma pedig a Magyar tudomány kategóriában jelölteket ismerhetik meg. Önöknek csak annyit kell tenni, hogy elolvassák a bemutatókat és eldöntik, kire adják le a voksukat. Ezt követően vágják ki a lapunkban négy alkalommal megjelenő szelvényről a kiválasztottról szóló részt és küldjék be a VOSZ címére (3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 80.). Szavazatukat leadhatják a [email protected] e-mail címen is (egy e-mail címről csak 1 szavazatot fogadnak el), illetve interneten a www.voszborsod.hu honlapon 2011. november 8-ig.

A Magyar tudomány kategória jelöltjei

Dr. Dobrossy István

Miskolcon született 1946-ban, a Meggyesalján. Maradandó emlékként őrzi az avasi temetők világát, a pincék hangulatát, a gyárkémények füstjét, a kilátó ropogó-izzó gerendáit, a felkiáltójelként város fölé emelkedő csigalépcsőt, de a mai TV torony születését is. A földszintes házak között vezetett az út a Kun József úti iskolába, majd a Földes Ferenc Gimnáziumba, hogy meghatározza élete sorát. Katonaság, Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem következett, ahol a néprajzi tanszék marasztalta két évig. 1973-ban történészmúzeológusként tért vissza a Papszerre. A régi emlékek itt váltak először tanulmányokká, majd könyvekké. Az Avasról – többekkel közösen – írt monográfia, s Szendrei János után egy új monográfia megírásának kényszere vitte a levéltárba. Igazgatta és építkezett kiművelt emberfőkben és raktárbázisban, s 1993-2009 között íróként, szerkesztőként részese volt több mint száz könyv megjelentetésének. Munkálkodását az eltelt közel négy évtizedben elismerte a város. Mint mondja: „ősmiskolciként” büszke vagyok a Szabó Lőrinc irodalmi díjra, amelyet 1993-ban vehettem át. Miskolc díszpolgárának lenni örök összefonódást jelent a várossal, főleg akkor, ha azt alig túl az 50-en kapja az ember. A Köztársasági Érdemrend pedig 60-on túl is munkára serkent. De minden elismerésnél több számomra a családom, amelyben ott van a fájdalmas emlék, a megalkuvás nélkül felépített jelen, s a reményteljes jövő, tehát a három nemzedék története.

Dr. Lakatos István

A Diósgyőrben született Lakatos István vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szénhidrogén-bányászati kémia, ezen belül a határfelületi jelenségek és a polimerek, tenzidek és lúgok intenzív kőolaj- termelési célra való hasznosítása. Egyetemi tanulmányait 1961-ben kezdte a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, ahol 1966-ban szerzett okleveles vegyészmérnöki oklevelet. Végzés után Miskolcon, a Lenin Kohászati Művekben helyezkedett el, ahol 1967- ig dolgozott, azután a Nehézipari Műszaki Egyetem területén, az Olajtermelési Tanszékkel közös szárnyban működő MTA Olajbányászati Kutatólaboratórium tudományos segédmunkatársa, majd tudományos tanácsadója lett. 1970-ben szerezte meg dr. techn. címét a veszprémi egyetemen. 1976-ban a kémiai tudomány kandidátusa, majd 1994-ben a műszaki tudomány doktora tudományos fokozatot is megszerezte, 1995-ben pedig habilitált. 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2010-ben rendes tagja lett. A laboratórium számára közben felépült az egyetem területén egy korszerű, különálló épület, a neve pedig MTA Bányászati Kémiai Kutatólaboratórium lett. Lakatos István 1994-től lett az intézmény igazgatója. A laboratóriumot 1998-ban a Tudományos Akadémiától átvette az egyetem. Az intézetet bevonták az egyetemi vérkeringésbe, és Bányászati Kémiai társult Intézeti Tanszék néven oktatási tevékenységet is ellátnak munkatársai. Lakatos István 2008-tól a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága elnöke.

Dr. Roósz András

Roósz András értelmiségi családba született 1945-ben. Édesapja jogász, édesanyja pénzügyi szakember volt. Általános iskolai tanulmányait részben Békésen, részben Dunaújvárosban végezte. Középiskolába is Dunaújvárosban járt, a Kerpely Antal Kohó- és Gépipari Technikumba. Itt találkozott azzal a pedagógussal, akivel való kapcsolata meghatározta további pályáját: Nagy János tanította a Technológia című tantárgyat, és azon belül a fémtant. Tőle hallott először az egyensúlyi fázisdiagramokról, amelyek annyira felkeltették érdeklődését a téma iránt, hogy a felsőfokú tanulmányok iránya is szinte természetes volt. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohómérnöki Karán tanult tovább. Diplomája megszerzése (1968) után az egyetem Fémtani Tanszékén kezdte oktatói pályáját. Azonnal elkezdte kutatói tevékenységét is, aminek eredményeként 1974-ben megszerezte műszaki doktori címét. Tudományos munkájának fontos új mozzanata volt a Fuchs Erik professzorral kialakult munkakapcsolat. Saját bevallása szerint tőle tanulta – többek között – a tudományos kutatás technikáját és az eredmények publikálásának a módját. Közös munkájukban az ötvözetek kristályosodásával foglalkoztak, ez volt az a téma, amiből később a hazai űranyag tudomány is kinőtt. Az első magyar űranyag-technológiai program az ő tevékenységükhöz kötődik: ez volt a Bealuca program (a név második fele, Luca, Roósz András feleségének beceneve), amely 1980-ban Farkas Bertalan űrutazása során valósult meg. Az űrben végzett kísérlet során az eltérő sűrűségű fémek keveredését és diffúzióját, alumínium és réz súlytalanságban létrehozott ötvözetét tanulmányozták. Több szabadalom/ találmány társfeltalálója. Vezetésével folyik a Nemzetközi Űrállomás MICAST programjához kapcsolódó „űrkemence” fejlesztése.

ÉM

Keressük a Prima Díj közönségdíjasát! (II. rész)

B.-A.-Z. Prima Díj: a Színház és filmművészet kategória jelöltjei.

Keressük a Prima Díj közönségdíjasát! (I. rész)

B.-A.-Z. megyei Prima Díj: a Magyar oktatás és köznevelés kategória jelöltjei.