Miskolc - Egyre parázsabb vita folyik arról, maradjon-e meg Miskolcon a Földes Gimnázium neve, vagy sem, s ha nem, akkor az 1956-os ötlet szerint a Széchenyi nevet vegye- e fel. Az eddigi érvek részben politikai, részben érzelmi indíttatásúak. Pedig egy iskola névválasztása esetében talán mégsem ezek a szempontok lehetnek döntőek.

Névadási szokásaink terén még sok alapkérdés megválaszolásra vár. Nyilvánvaló, hogy személyneveknél közömbös, hogy valakit Kis Istvánnak, vagy Nagy Andrásnak hívnak, életpályáját többnyire nem a név milyensége határozza meg, s az magánügy, ha valaki a neki nem tetsző nevet (hivatalos engedéllyel) megváltoztatja.

Települések, településrészek, utcák, terek stb. nevének megválasztása már bonyolultabb kérdés. Az utóbbi másfélszáz évben minden időszak föl tudott mutatni jó és kevésbé jó gyakorlatot.

Az intézmények között sajátos helyzetben vannak az iskolák. Gondoljuk meg: 1945 után megváltoztatták az egyetemek-főiskolák nevét csakúgy, mint a középiskolákét. Aztán 1990 után megváltozott minden egyetem névformája. Pedig ezeknek az intézményeknek kiterjedt nemzetközi kapcsolataik voltak, s nem lehetett egyszerű az ismertté váló KLTE helyett „ránevelni” a világot arra, hogy ez azonos (többé-kevésbé) a Debreceni Egyetem nevű intézménnyel.

Egy általános és középiskola nevének megválasztásánál az lehetne az egyik fő szempont, hogy a névadó tevékenysége, életműve hogyan hozható összefüggésbe adott iskolával, iskolatípussal. Ha pl. egy általános iskolát analfabétáról neveznek el (van rá példa), nem kifejezetten előnyös. Másrészt az sem közömbös, hogy a névadó kötődik-e adott településhez.

Sajnos hozzászoktunk ahhoz az utóbbi másfélszáz évben, hogy jól csengő hagyományos nevek helyett mintegy tucatnyi jelentős személyiségünkről neveztek el minden főteret, főutat. S ha Miskolcon is lenne egy Széchenyi Gimnázium, az lehetne ezen a néven az országban talán a tizedik. Széchenyinek szobra van a városban, van róla utca is elnevezve, ha nincs róla elnevezett iskola is, azért talán nem kellene szégyenkezni, s az ötlet elutasítása aligha értelmezhető 1956 eszméje megcsúfolásának…

Olyan személyt kellene keresni, aki a városhoz- a régióhoz kötődik, s eddig nem neveztek el róla tucat számra intézményt. S talán az sem mindegy, hogy a tanulók ezrei számára mennyire lehet közel hozni adott névadót. Mert tegyük a kezünket szívünkre. Az eddigi földesisták közül alig akad néhány, aki egy-két mondatot (nem közhelyet) tudna mondani Földes Ferencről, de azt még ők se tudnák megmondani, mi közé van a középiskolához, s még inkább Miskolchoz! A névválasztásnak egyetlen indoka volt: az utasítás.

De akkor kit? Javasolnám Márai Sándort, az írót, Kassa szülöttjét. Kassa Miskolc testvérvárosa, ott működik egy Mária Gimnázium (máshol nem viseli iskola a nevét), amivel névválasztástól függetlenül is a legszorosabb kapcsolatot célszerű, kell kiépíteni. S ha a miskolci diák kíváncsi, ugyan bizony ki is a névadója, akkor középiskolás szinten is értékelhető és élményt adó Márai-könyvek tucatjait veheti kézbe (Földes Ferenc műveit aligha a földesisták olvasták „rongyosra”, ha egyáltalán rongyosra olvasták valahol is).

- Csorba Csaba -

Széchenyi lesz majd a Földes?

Maradjon Földes vagy sem?

„Az egész ország Földesként ismeri”

Földes-ügy: miért kell az új név?