Kurtos Róbert: A tavalyi évünktől csak jobb jöhet

Kurtos Robi és Szegedi Máté 2017-ben nem mondhatta magát kicsit sem szerencsésnek, hiszen az Eger Rallye-n kívül mindig akadt valamilyen kalamajka, ami keresztbe húzta a srácok számításait.

Emiatt nagyon sok pontot vesztettek az East Motorsport versenyzői, de nem olyan fából faragták őket, hogy ennyitől megfutamodjanak, így most megújult lendülettel, sok munkával és a tavalyi esztendőre megfogalmazott tervekkel készülődnek az idei esztendőre. Kurtos Róberttel elemeztük a 2017-es évet.

Milyen tervekkel vágtatok neki a 2017-es évnek?

- A géposztályunkban szerettünk volna a futamokon és az év végén is felállni a dobogó valamelyik fokára. Azt gondoltuk, hogy ha ez valami okán nem jön össze, akkor is egészen közel leszünk majd a dobogóhoz a végelszámolásnál. De a B tervet sem sikerült megvalósítanunk. Kalandos, munkás és technikai hibákban bővelkedő esztendő volt számunkra 2017.

Az biztos, hogy nem voltatok Fortuna nagyasszony puszi pajtásai tavaly. Mi történt a versenyeken veletek?

- A Miskolc Rallye kapcsán igazából az volt az egyik legfőbb tényező, hogy mi nem történt a futam előtt. Az egyik mesterrel, egy hónappal korábban megegyeztünk arról, hogy a rajt előtt néhány nappal, konkrétan március 27-én, elvisszük hozzá az autónkat, hogy a computert felprogramozza. A megbeszélt napon feltettük szépen az autónkat a trélerre, elutaztunk hozzá, de hiába csengettünk, nem nyitott kaput senki. Felhívtuk, és telefonon közölte velünk, hogy nincs otthon, mert elutazott, mivel nem hívtuk fel még egyszer, hogy tényleg jövünk. Mi pedig már megbeszéltnek vettük az egyeztetett időpontot. Sebaj, elindultunk Miskolcon az autóval úgy, ahogy a legutóbbi versenyünkre, a Mikulás Rallye-ra be lett állítva a Mitsubishink. Nem is nagyon bírta felvenni a többiek által diktált tempót, de legalább célba értünk.

Ózdra már úgy érkeztünk meg, hogy egy másik szakember elvégezte a szükséges beállításokat. A Lancer tökéletes lett, ami az eredményeinken is azonnal látszott, mert a géposztályunkban a harmadik és negyedik helyek mellé egy másodikat is be tudtunk gyűjteni a gyorsasági szakaszokon. A baj a sátai gyorsaságin ért utol minket. Ózd előtt nemsokkal, egy tempós részen, van a pályán egy vasúti átjáró. Ide úgy érkeztünk meg, hogy majdnem neki mentünk a sorompónak. Ezt sikerült elkerülnünk, centikre zúgtunk el a sorompó mellett, de a túloldalban neki csúsztunk a partoldalnak, ami szétütötte az olajhűtőt. Ezt akkor nem vettük észre, de hamar kiderült, mert egy kilométer megtétele után megállt a motor. Ez volt 2017-ben az első, komolyabb anyagi kárral végződő versenyhétvégénk.

A szombathelyi Iseum Rallye-ra kölcsön kaptunk egy motort, amiből a második gyorsasági vége előtt 200 méterrel hallottunk egy óriási csattanást és azonnal megállt. Kiestünk a verseny legelején. Emberi mulasztás történt, mert nem lett rendesen meghúzva egy hajtókarcsavar, ez okozta az igencsak költséges galibát.

Székesfehérvárra nem készült el a motorunk, emiatt oda nem neveztünk.

Veszprémben viszont nagyon jól indult a versenyünk: az első szakaszon rögtön az abszolút kilencedik és a géposztály második helyezését csíptük el. De nem sok idő volt rá, hogy örüljünk ezeknek a remek eredményeknek, mert rettenetesen sietnünk kellett az etapon, rövid volt a teljesítésére megadott idő. Mielőtt a következő gyorsasági rajtjához értünk volna, elkezdett valami kelepelni, amiről azt gondoltuk, hogy csak az autó alján a műanyag alkatrészek keltek önálló életre. Ám az olajnyomás jelző lámpa gyorsan felvilágosított róla, hogy egy kicsit többről van szó. A motor „megette” az összes csapágyat, a hajtókart, a dugót, szinte minden tönkre ment megint az erőforrás belsejében. A végére kiderült, hogy ezúttal is emberi mulasztás áll a dolgok hátterében, mert egy csavar a váltószelep tetején fel volt lazulva, nem lett jól meghúzva a motor összerakásánál.

Immár roppant rutinosak voltunk a motorfelújításban, a Budapest Rallye-ra készen is lett a motor, amit egy új műhelyben, Burka Norbinál, Kazár Miki egyik szervizesénél szereltettünk össze. Csak éppen a budapesti verseny maradt el.

Az októberi Mecsek Rallye-n próbálhattuk ki 2017-ben a Mitsubishinkben a negyedik (új) motort. A motor remekül muzsikált a baranyai pályákon, de a hatodik gyorsaságin az egyik farönk nem volt a helyén, így előttünk többen is levágták már a kanyart, ami azzal járt, hogy a murvát fölhordták az útra. Ezen mi megcsúsztunk, jött az árok, ami előtt leakadt az autó jobb hátulja és tetőre borultunk. Ezzel véget ért a mecseki versenyünk, mert a föntebb elmondott „jó” tapasztalataink után én azt mondtam, hogy inkább nem megyünk tovább, nem szeretnék még nagyobb kárt csinálni. Nem bántuk meg, hogy így döntöttünk, mert a hűtő tönkre ment, ami szintén okozhatott volna egy újabb K.O.-t a motornak. Legalább ezt sikerült elkerülni Pécsen.

Az autónkat három hét alatt sikerült rendbe rakni, így ott tudtunk lenni az évzáró Eger Rallye-n. Egyetlen célkitűzés volt: akármilyen tempóval, ha kell óvatoskodva és lassan, de célba kell érnünk Egerben. A kategóriánk ötödik helyén intettek le minket, aminek akkor nagyon tudtunk örülni.

Miskolcon és Egerben sikerült csak átgurulnunk a céldobogón, a kettő között pedig rettenetesen sokat dolgoztunk és küzdöttünk a technikai és egyéb hibák miatt. Köszönjük a csapatunknak, valamint a támogatóinknak, hogy kitartottak mellettünk a nehéz időkben! Szeretnénk az elmúlt évet gyorsan elfelejteni, hogy 2018-ban újult erővel és lelkesedéssel állhassunk oda a rajtvonalhoz.

Milyen célokat tűztök ki magatoknak egy ilyen ritka peches év után?

- Sajnos 2017 ilyen volt, és már jó eséllyel ilyen is marad. Az ellenfeleink autói pokolian ki vannak hegyezve, ezt már megtapasztaltuk többször is. Hogy mivel tudnak többet, még nem tudjuk, de szeretnénk rájönni, hogy utolérhessük őket, be szeretnénk hozni a lemaradásunkat velük szemben. Számításaink szerint 1 másodperccel jobban gyorsulnak az ő autóik, mint a miénk, így a kigyorsításoknál rendre alul maradunk. Hiába voltak jól sikerült szakaszaink, akkor is 8-15 másodperceket kaptunk az éllovasoktól. A felkészülés során igyekszünk faragni a hátrányunkból, de ez benne van, jelenleg ennyit tud az autónk, ezt bele kell kalkulálnunk, amikor a megfogalmazzuk magunkkal szemben az elvárásokat. Idén szeretnénk elérni azokat a célokat, amiket már tavaly kitűztünk. A biztos célba érkezések mellett jó lenne a gyorsaságikon is elkezdeni a dobogós helyezések gyűjtögetését. Titkos vágyunk egy futamgyőzelem a géposztályunkban. Ez biztosan nem lesz kis falat, mert 2018-ban is nagyon erős lesz a kategóriánk. De egy ilyen balul sikerült év után mi biztosan nagyon tudunk majd örülni a legkisebb részsikereknek is.

Köszönjük az együttműködést partnereinknek!

- Hajósi Miklós -