Markovics Gyuri: Időre szeretnék menni!

Beszélgetés Markovics Gyurival a múltról, a jelenről és a közeljövőről a 19. Szilveszter Rally előtt.

Rég láttunk már rally versenyeken, most viszont megtörik a jég, ugyanis a Szilveszter Rallyn újra tűzállóban láthatunk.

Mielőtt erről kérdeznélek, mesélnél az eddigi autósportos életedről?

- 1991-ben kezdtem túrában navigátorként Hadik Andris mellett, széria Trabanttal.  Első pillanattól amikor vezettem, el sem tudtam mást képzelni mint a ralit. Időre mentem a Bükkben szakaszokat, még jogsi nélkül, aztán rájöttem, hogy létezik egy ilyen sport. Papp Gyuri jogosítványával mentem ’91-ben, mert én csak ‘92-től kaphattam. 16 éves voltam. Utána ’92-ben már felváltva navigáltunk egymásnak Hadik Andrással. Szinte mindent nyertünk, zsigulisokat vertünk Trabanttal. Aztán még ebben az évben jött a Rali II. osztály. Sziklai Tibi biztatott, hogy ott a helyem, helyünk. Mecsek Rali tréningen felborultam, aztán emiatt lekéstem a minimuvizsgát, és nem engedtek rajthoz állni. Szörnyű érzés volt, azt hittem belepusztulok az éjszakai lakatolás, és mindent megmozgatás után ekkorát koppanni. Ez volt rögtön az első nagy tanulás.

“Ha most ezt itt így folytatom, akkor ez egy könyv lesz, inkább rövidre fogom, egyszer úgyis megírok mindent, szeretek erről írni, beszélgetni.”

Nehéz lenne minden nevet felsorolni akik hozzátettek valamit az egészhez, de hát a rali egy ilyen sport. Életem végéig sem tudnám meghálálni amit kaptam azoktól akik segítettek, biztattak. Veszprémi Barna, Hankó Laci, Papp Gyuri, és sok-sok barát, ismerős van még aki hozzátett valamit a kezdeteknél.

Mi Hadik Bandival, az unokaöcsémmel Krisztiánnal, vagy még nagyon gyerekként a szülők autójával Krasznai Bánkkal, 1989. telétől a Bükköt jártuk, hogy megtanuljuk ezt a sportot.

Az autók sora itt van a kezemben egy autogramkártyán. Trabant 1991-‘95, Opel Corsa Gr.A 1996, Peugeot 205 GTI 1,9 1997, Ford escort Cosworth 1998, Subaru Impreza 1999-2001, Ford Escort Maxi 2002-2003, Mitsubishi Evo 5 2004-2006. Aztán a hobby korszakban Lada, Subaru Legacy Turbo, és most BMW M3, Honda Type-R..

A navigátoraim akikkel hosszabb ideig mentem és kezdtem a ralit, mind nagy nevek lettek a ralisportban.  Papp Gyuri 3 évig ült mellettem Trabantban, kisebb megszakításokkal. Lassan 30 éve navigál, azóta EB-n, VB-n. Kazár Mikivel 5 évig mentem, 1995-1999-ig. Trabanttól a nagy autókig, azt hiszem őt sem kell bemutatni. Szabó Gábor akivel már igazán (profi) feltételekkel mentem a Forddal és a Mitsuval, ő talán épp ebben a korszakban volt a legjobb helyen velem együtt. Vagy nagyon fontos személy az életemben Bodnár Attila tuningmester, aki 2002-től van mellettem és fantasztikus munkát végez a raliautók felkészítésével és sokszor fejlesztésével. Neki köszönhetem a ladás élményeimet is, rábeszélt, hogy ladázzak. Mentem 5-6 futamot Ladával, fantasztikus élmények ezek. De Hadik Andrással is meghatározó az egész pályafutásunk alatt együtt töltött idő, és talán vele töltöttem legtöbbet a Bükkben, megtanulni a pályaírást, a diktálást és hogy nincs lehetetlen, csak kihívás.

Remélem, hogy sikerült a lelkesedésemmel és a kissé emo-s (emocionális) megközelítésemmel hozzátenni valamit ehhez a sporthoz, és remélem az ő sikereikhez is. Nagyon fontos az eredmény, de az is nagyon nagyon az, hogy megéljük-e azokat a pillanatokat amíg elérünk a dobogóig. Ebben sosem lehetünk elég jók, ezt életünk végéig tanulni kell.

Én csak párszor navigáltam. Tudok navigálni, de bevallom elkalandozom. Nézem egy pillanatig, hogy mit csinál a pilóta és már késő is egy fordulónál. Közben az autó mozgását is figyelem, a raliautók futómű-dinamikája a legérdekesebb témakör számomra. Teszteken és egyéb beállítós célú autózásokon sokat ültem a jobb oldalon miután én abbahagytam a ralizást.

A 2017-es Szilveszter Rallyn egy Honda Civic Type R versenyautó pilóta ülésében láthatunk ismét. Honnan jött a gondolat, hogy ismét versenyautóba ülj és ki fog neked navigálni?

- 2006-tól csak hobby jelleggel versenyeztem, olyan autókkal amik érdekesek voltak számomra, vagy épp olyan helyeken amelyek kimaradtak, vagy nagy kihívások egy ralisnak, pl Jänner rally, vagy Scneebergland rally, stb., tehát teljesen nem hagytam abba sosem ,és most sem mondanám azt szívesen, hogy ez egy visszatérés. Három éve próbálok visszajönni komolyabban. Bevallom nagyon nehéz. Nem csak az idő hiánya miatt. Az ennyire kedves hobbyt, vagy épp profi sportot nem szabad abbahagyni, egy életen át csinálni kell. Szinte a nullából újra feléleszteni nagyon összetett feladat, de sikerülni fog, sőt most már talán mondhatom, hogy kicsit újra itt vagyok.

A Hondával való szereplés is ennek a folyamatnak a része, Tarcali Ádám, egy rali megszállott barátom hívott meg, hogy vezessem ezt az autót néhány futamon. Mindegy nekem, hogy melyik tengely a hajtott, nekem ez a 200 LE-s Honda épp olyan nagy élmény mint esetleg egy gyorsabb autó, csak működjön a saját paramétereinek megfelelően és már meg is van az öröm. Remélem sikerül majd pontosan autózni vele. Utána januárban folytatás a hóban a saját BMW M3-mal, Ausztriában a Jänner ralin. Ezúton is köszönöm a hondás meghívást.

Szegedi Máté fog navigálni a versenyen, most fogjuk megismerni egymást. A verseny kiemelt célja az is, hogy összerázódjunk. Bízom benne, hogy a Szilveszter ralin sikeresek leszünk és a Jännerre is együtt megyünk.

Milyen elvárást támasztasz magaddal szemben? Időre vagy a nézőknek fogsz autózni?

- Időre szeretnék menni. Ez az autó ebben jó! Én amikor csak néző voltam mindig azt kerestem, hogy az autó mozgásán kívülről is látszódjon, hogy az illető nem csak végigmegy, hanem hajt, épp esetleg a saját stílusával tűnik ki. Ha a Honda közben elkezd majd “nyúlni” a kanyarban és ez látszik az autó mozgásán, az legyen hab a tortán. Reméljük, hogy egy kis ralis sung-hoz, suhanáshoz lesz elég jó időnk és gumink.

Mit üzensz a kilátogató szurkolóidnak?

- Nincs komoly üzenetem. Remélem még megismernek, vagy épp azt, hogy remélem majd esetleg a mostani, új szurkolók is megismernek.

Köszönjük Partnereink segítségét!

Szurkoljunk közösen a nagy visszatérő Markovics Gyurinak a 19. Szilveszter Rally-n!

Fotók forrása: Markovics György

- Hajósi Miklós -