Egy méltatlanul elfeledett költő

Nyíregyháza, Kálmánháza - Rákos Sándor olyan versei szerepelnek a válogatásban, amelyek a Nyírséghez és Kálmánházához kötődnek.

Valljuk meg őszintén, a legtöbben keveset tudunk Rákos Sándorról, a XX. században élt magyar költőről, műfordítóról, esszéíróról, akinek a munkásságát elismerték többek között József Attila-, Déry Tibor- és Kossuth-díjjal is. Alig ismerjük az életét, nemigen olvassuk a verseit annak ellenére, hogy ezer szállal kötődött szűkebb hazájához, a Nyírséghez.

Még csak kéziratban

A Fényeslitkén élő Bakajsza András nyugalmazott magyar-történelem szakos pedagógus és Szilágyi László, a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium történelem-filozófia szakos tanára gondoltak egy merészet: a költő szellemiségének ápolása érdekében készítettek egy összeállítást Rákos Sándor Nyírsége címmel, ami jelenleg még csak kéziratban olvasható, de bíznak abban, hogy hamarosan találnak olyan mecénásokat, akiknek köszönhetően könyv formájában is megjelenik az irodalmi válogatás.

– Először a Gilgames fordítójaként találkoztam Rákos Sándor nevével, majd egy antológiában olvastam a verseit. Amikor megtudtam, hogy kötődik megyénkhez, hiszen Kálmánházán született, egyre jobban érdekelt – elevenítette fel emlékeit Bakajsza András.

– Születésének 80. évfordulóján a Kossuth Lajos Gimnáziumban volt egy ünnepség, igazából akkor csodálkoztam rá, hogy milyen nagy kincs az ő művészete, ugyanakkor belesajdult a szívem, hogy nincs kijelölt helye a magyar írók között, méltatlanul elfelejtette az utókor.

– Aztán az élet úgy hozta, hogy találkoztunk a róla szóló Csigavonalban a Parnasszusra című monográfia szerzőjével, Valachi Annával, valamint az özvegyével, Szentpál Monikával. Mindketten eljöttek Nyíregyházára, hogy felkeressék azokat a helyeket, amik kötődnek Rákos Sándorhoz. A vejemmel, Lacival mi voltunk a kalauzok, elvittük őket Kálmánházára is, ahol az egykori szülőházban ma idősek otthona működik. Ellátogattak Nyíregyházára 2008-ban is, amikor a Kossuth Lajos Gimnáziumban – ott érettségizett ugyanis Rákos Sándor – az Úr érkezése című szavalóversenyen Rákos Sándor istenes versei kapták a főszerepet.

– Ezeken a találkozókon beszélgettünk arról, hogy jó lenne egy olyan kiadvány, ami Rákos Sándor Nyírséghez kötődő műveit fogná össze. A gyűjtést még a felesége, Monika kezdte, aztán mi tovább folytattuk, kibővítettük, megszerkesztettük. A kézirat most korrektúra alatt van. Felvettük a kapcsolatot a kálmánházi önkormányzattal is. A község a lehetőségeihez mérten támogat bennünket, hiszen fontos az ott élők számára is egy Rákos Sándorról szóló kiadvány.

– A Rákos Sándor Nyírsége című összeállítás tulajdonképpen egy szemelvénygyűjtemény – folytatta Szilágyi László. – Olyan versek, novellák, tanulmányok találhatók benne, amelyek a Nyírséghez, illetve Kálmánházához kötődnek. A költő gyermekkori éveit Kálmánházán töltötte, majd a középiskolát Hajdúnánáson kezdte el. Nyíregyházán érettségizett, mivel a szülei beköltöztek a városba Kálmánházáról. A Bujtoshoz közel laktak, így azt is megörökítette jó pár versében.

Üldözöttség, magány

S vajon egy történelem-filozófia szakos tanár hogy kerül az irodalom közelébe? – tettük fel a kérdést a Zrínyi-gimnázium tanárának.

– Az útkeresés, a túlélés és az újrakezdés dilemmája generációkat érintett a magyar történelem alakulása folytán. Rákos Sándor helyzete azért sem volt könnyű, mert részben zsidó, részben református volt, s ez a kettősség, illetve ennek szintézise tükröződik is a munkáiban.

– Mint a XX. század második felében oly sok magyar ember, ő is birkózott az énkereséssel, az üldözöttséggel, a magánnyal, az elszigeteltség fájdalmával. Érdekelt az ellentétek összekapcsolódása, azok feloldása. Nem hallgathatom el azt sem, hogy érzelmileg is kötődöm a költőhöz, ugyanis én is a Kossuth-gimnáziumban érettségiztem – tette hozzá Szilágyi László.

Munkát ad az olvasóknak

Kíváncsiak voltunk arra is, vajon a szerzőpáros kinek ajánlja ezt a válogatást.

– Fiataloknak és időseknek egyaránt javasoljuk majd a könyvet, annak ellenére, hogy tömör és sűrű Rákos Sándor költészete, újra és újra el kell olvasni. Munkát ad az olvasónak, bevon bennünket is az alkotásba. Apránként nyitja meg magát előttünk, csigavonalban haladva tárulkozik fel. Engem különösen az időskori művészete ragadott meg. Idős korában betegséggel küzdött a költő, de szelleme friss maradt, s az öregkori állapotát is szemléletesen, költőien fogalmazta meg – válaszolta Bakajsza András.