2024.04.30. 14:00
A mozgásban rejlő fejlődés
A szülők csak ritkán ismerik fel, hogy szakember segítségére van szüksége a gyermeküknek.
A jóga testre és szellemre gyakorolt pozitív hatása miatt kifejezetten népszerű mozgásforma a felnőtteknél, de a gyerekek körében is egyre elterjedtebb. A három hónapos csecsemőt már baba-mama jógára viheti az anyukája, a bölcsődéseknek ott a totyogós jóga, ahol a fennmaradt babareflexeket építik le, ugyanis hosszú távon ezek nem segítik, sőt, akár hátráltathatják is a kicsi fejlődését. A legfontosabb azonban itt is az, hogy a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő foglalkozást keressenek a szülők – hangsúlyozta podcastvendégünk, Bán Barbara gyermekjóga-oktató és mozgásfejlesztő.
Ha egy szakasz kimarad
Kisgyermekkorban a mozgás fejlődésének megvannak a maga szakaszai. Ha ezek közül valamelyik kimarad, például a baba kúszás-mászás helyett rögtön feláll, az a későbbiekben gondot jelenthet, ez esetben a keresztező mozgások hiánya kihathat az idegrendszer fejlődésére. – Természetesen ez nem törvényszerű, vannak olyan szerencsés esetek, amikor ennek nincsen következménye, de azt tapasztaljuk, hogy az érintettek többségénél kisebb-nagyobb problémát okoz. A gyermekjóga nagyon jó módszer ezeknek a területeknek a fejlesztésére. Sokat segít például, ha a korosztályhoz képest elmaradás mutatkozik az egyensúlyérzékben, ami miatt nem tudja elviselni a pörgés-forgást, és nem megy a bukfenc – magyarázta a szakember, aki szerint a szülők ritkán ismerik fel, hogy mozgásfejlesztésre van szüksége a gyermeküknek. Lehet, hogy időben ül, kúszik-mászik, de az sem mindegy, hogyan.
– Amikor a gyerek iskolába kerül, és kiderül, hogy nem tudja teljesíteni a követelményeket, akkor döbbennek rá, hogy baj van. Ahhoz, hogy a grafomotorikánk kifejlődjön, vagyis tudjunk szépen írni, előbb helyre kell tenni az elemi nagymozgásokat és a finommotorikát.
Ilyenkor azzal szoktak megkeresni, hogy próbáljam meg felzárkóztatni, de ne feladatlapok kitöltésével, hanem fejlesztő élményfoglalkozásokkal. Fontos, hogy minél hamarabb felismerjék a szülők a lemaradást, mert minél kisebb a gyermek, fejlesztéssel annál gyorsabban utoléri a korosztályát. Persze, a későbbiekben is van rá lehetőség, de 12–16 éves korban már sokkal nehezebben jönnek az eredmények.
Forrás: Fotó: az oktató archívuma
Megtalálni a megfelelő terápiát
A beszélgetés során arra is fény derült, milyen okok miatt veszik fel a kapcsolatot a szülők a leggyakrabban Barbarával.
– Főként akkor keresnek, ha a baba nem forgatja megfelelően a fejét, nem akar hason maradni, illetve ha elmarad a beszéd. Minden esetben az első lépés a mozgásfelmérés, ahol megbeszéljük, mi történt a gyerekkel a fogantatástól mostanáig. Ezután eljönnek személyesen, megnézem a gyereket, együtt tornázunk, közben jegyzetelek, majd kielemezzük a szülőkkel. Végül olyan terápiákat vagy kiegészítő foglalkozásokat ajánlok, melyekre a kicsinek szüksége van. Az is megesik, hogy nem tudok segíteni, ilyenkor átirányítom a családot máshová – tette hozzá Barbara, akinek a szakterületei között van átfedés.
– A mozgásfejlesztésen is vannak gyermekjóga-testhelyzetek, -pozíciók, melyekkel kihasználhatjuk többek között a légzés erejét, de vannak szorongásoldó feladatok, amik a lelkükön könnyítenek egy kicsit. Szeretném, ha minél komplexebbek, átfogóbbak lennének a foglalkozások – árulta el a szakember, akinek célja, hogy minél több emberrel megismertesse a gyermekjóga jótékony hatásait, legyen szó fizikai lemaradásról vagy lelki okokból eredő problémákról.
Bán Barbarával a teljes beszélgetést a Szabolcs Online-on, a Videán és a Spotifyon hallgathatják meg.
